Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

i50 mikor a Földközi-tenger nyugati medencéje áttört s elválasz­totta Afrikát az Ibériai-félszigettél. A szigetszerűen fenn­maradó foltok ekkor annyira elütő irányba fejlődtek, hogy ­•int Forster irja 1 */- az Atlaa vidékén előforduló martini All.-t ma már külön fajnak kell tekintenünk. A eephiras te­hát érdekes példája annak, hogy egy fajnak elszakadt és izo­láitar , reliktomként tovább élő poluláclől hogyan távolodnak el morfológiailag is a törzsfajtól és fejlődnek tovább egé­szen az önálló fajjá válásig. Abban azonban nem tudok Forsterrel 1 jegyet érteni,hogy a sephirus alfajai keleti és nyugati rasszcsoportokra oszt­ható, őmaga sem fejti ki világosan, ml indokolja ezt a fel­osztást, a tényleges helyzet pedig az, hogy a kérdéses fáj­nék van egy zárt areája, a keleti, még bizonytalan határ ok­tal az Égei-tengerig, ettől.nyugatra kőt ponton, északra há­rom ponton fordul elő. Ez utóbbi öt, egymástól többé—kevés to­be távoleső helyen tenyésző populációk a nomenclaturai törzs­alaktól, de egymástól is annyira különböznek 9 hogy semmi ér­telme sincs ezeket egységes rasszcsoportba foglalni. A sephirus leírása, mint említettük, Frivaldszky Imré­től származik, ő szervezte meg azt a kutató expedíciót »mely­nek során Füle András és Manolesou Szilárd számos állat és növény fajjal együtt a bennünket érdeklő uj fajt is gyűjtőt-* te. A gyűjtési eredmények feldolgozását Frivaldszky a Magyar Tudós Társaság Évkönyvei 1835<-ben megjelent II. kötetében tette közzé. 2 */ A aephirus­nak a Középdunamedencében való előfordalá ­sát először Erdélyben figyelték meg. Abafi Aigner Lajos Ma­gyarország lepkéi c, 19o7-ben megjelent munkájában megemlíti 1. / Forster,W.x Die Lycaena pylaon-Gruppe / Entomologische Hundschau.Stuttgart, 55. Jahrg.1938./ 2. / Teljesen érthetetlen, hogyan Írhatta Förster a sephirus Frlv.-ról, amelyről azt állit ja, hogy a Ba]kánfélsziget legdélibb részét lakja, a következőket:" Ezt a formát olyan állatokról Írták le, amelyeket Privaldszky Haber­haueren keresztül a Kárpátok déli lejtőiről kapott".

Next

/
Oldalképek
Tartalom