Soós Árpád szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 7/1-13. Budapest, 1954)

zésre felhasználják /6/. Vizsgálataim során elsősorban olyan kórokozót kerestem mely kedvezőtlen körülmények között is /száraz időjárás,erős napsugárzás stb./ hosszabb ideig megtartja fertőzőképességét és az utódokra átöröklődik* Â baktériumok nem felelnek meg teljesen a célnak,mert ahhoz,hogy hatásukat kifejtsék kedvező környezeti adottságok,magas páratartalom,stb.szükségesek, az utódok pedig nem öröklik a kórokozót. A vírusos és protozoás betegségek e tekintetben függetlenebbeknek látszanak,az utódok azonkívül öröklik azokat ezüleiktől. A rovarokat kárositó Protozoák közül legsúlyosabb járványokat a Microsporidiumokhoz tartozó Hosemafélék okozzák. Csehszlovákiában már izoláltak Hyphantriákból ilyen fajt,nevezetesen a Thelohania hyphantriae Weisert/6/,mely kísérlet során sikeresen pusztította a kártevőt.Ilyen,vad fajokban élősködő Microsporldium azonban nehezen szaporítható a gyakorlatilag megkívánt mennyiségre,miután mint bonyolult életciklussal rendelkező obligát sejtparazita laboratóriumban nem nevelhető. Irodalmi adatok szerint a Hyphantria cunea fertőzhető a Hogema bombycisszel is/l,2/.Ez a Microsporldium a domesztikált selyemlepke élősködője és a múlt század hetvenes éveiben Franciaország selyemtenyészeteit csaknem teljesen kipusztította. A selyemhernyótenyészetekben jelenleg is rendszeresen előfordul, pusztításait csupán az évről-évre végrehajtott cellarendszerű szelektálással lehet határok közé szorítani. A cellarendszerü szelektálás során minden lepkepárt párosodáskor papírzacskóba zárnak s a peték lerakása is itt történik. Később a már elpusztult lepkéket mikroszkópiai vizsgálatnak vetik alá és ha a kórokozó jelenlétét megállapítják,a zacskóban levő petét megsemmisítik.Ezek szerint elvileg csak kórokozómentes pete kerül továbbtenyésztésre, a vizsgálaton azonban bizonyos számú beteg szülő átcsúszik s igy a kórokozó generációról generációra fennmarad.