Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 5/1. Budapest, 1952)

pedig a továbbhaladás a térben. A rovarok repülésének jellegzetessége ezzel szemben a levegőbe való felemelkedés, a lárvaállapot béklyóitól felszabadult ivari alaknák a levegőben való lebegése, A harmadik pedig az a különbség,amely a repülő gerincesek és a rovarok között a nászruha kifejlődésében mutátkozik.Majdnem minden egyes esetben, ahol a rovaroknál " nászruhát találunk, ott mindig elsősorban a szárnyak azok, amelyek a tarka szineket és rajzolatokat viselik. A madarak sokszor igen feltűnő szinpompát mutató nászruhaja azonban sohasem jelenik meg a szárnyakon,sőt éppen a száriak azok, amelyek majdnem kivétel nélkül egyszerű és jelentéktelen szinüek. Úgyszólván egyetlen kivétel az argus-fácán gyönyörűen festett szárnyaival. Igen jellegzetes azonban az a tény,hogy éppen ennek a madárnak a szárnyai visszafejlődésben vannak. Röviden összefoglalva tehát, a rovarok repülésének biológiai jelentősége az ivarérett alakok rajzása, a gerincesek repülése pedig csupán a helyváltoztatási területnek, az élőtérnek egyszerű kibővitése. Irodalom

. Démoli, fí.: Der Plug der Insekten und Vögel.Jena 1918. Jacobs, W.: Fliegen-Schwimmen-Schweben. Berlin 1933. Marinelli, W. : Über die Bedeutung des Plugvermögens der Tiere. Biológia Generalis V. Wien 1929. Schmidt, R. : Plug und Flieger im Pflanzen- und Tierreich. Berlin 1939. Speier, W.: Entomologie. Dresden-Leipzig 1937. Stolpe, M. und Zimmer, K.

: Der Vogelflug.Leipzig 1939. Svanvics, B. ïï.: Kursa obscsej entomologii. MoszkvaLeningrád 1949. Weber, H.: Lehrbuch der Entomologie. Jena 1933. Weber, H.: Grundriss der Insektenkunde. Jena 1949. Zschokke, P.: Der Plug der Tiere. Berlin 1919. Kiadja a MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG. Felelős kiadó: Dr. Székessy Viímos, Budapest VIII. Baross-u. 1 3.