Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/3-4. Budapest, 1950)

rat többi részétől, ebben feküdtek a bábok. Tehát itt a gyökér Êeloî a szár felé haladt a rágás iránya, míg a fenti kutatók szerint fordítva. A bábok szobahőmérségleten tartva, még az ősz folyamán, októberben bogárrá alakultak, de csak 1947 tavaszán hagyták el a bábbölesőt, kirágva magukat a szabadba. A lárvák rendesen a cickafark (Achilea) gyökerében _ élnek, de mint az előbbiek igazolják, felléphetnek kártevőként kertészetekben termesztett margarétákon. Tavasszal, az áprilisban megjelenő bogarak párzás után tojásrakáshoz kezdenek. Darbonx és M ingaud megfigyelése, hogy a nőstény először sebet ejt a száron és azután ebbe helyezi tojását, minden szárba egyet. Ezt igazolja, hogy száranként^ én is csak egy-egy állatkát találtam. A lárvák rágási irányának megfigyelésében mutatkozó ellentmondást azzal lehetne magyarázni, hogyha tojásból kikelő fiatal lárva elő szőr lefelé rág a gyökérig, majd megfordulva felfelé a szárig.'

1 A lefelé haladó kezdeti vékony járat pedig eltűnik, a későbbi, a lárva növekedésének megfelelően szélesedő, új járat kirágásakor. E feltevést még újabb megfigyelésekkel igazolni kell, ami vizsgálati anyag hiányában eddig nem állt módomban. A fenti szerzők szerint a margaréta cincér bogárrá való átalakulása befejeződik már július-augusztus hónapokban és így maradnak a következő tavaszig' a bábböl csőben. A megtámadott növények szárai pedig már júniusban fonnyadni kezdenek. A budai kertészetből származó töveken csak szeptemberben kezdődött a hervadás, csak ekkor tűnt fel megtámadott voltuk és szeptember 20-án még egy kész imago sem volt a szárakban. Ez talán a délfranciaorszáeritól eltérő magyarországi éghajlati viszonyokkal volna magyarázható, melyek esetiéi? meghosszabbították a lárva fejlődési idejét és ezért tolód tak el az időpontok a franciaországihoz viszonyítva. Lehet, hogy nálunk esetleg a tojás lerakása, is csak májusban kivetkezik be. Védekezés lehetősébe DDT hatóanyagú porozószerek alkalmazásával az imágók ellen — hasonló eineérfajon végzett laboratóriumi kísérletek alapján — hatásosnak látszik. A szár alsó felét és a gyökérnyak körüli részeket a tojásrakás idejében április— május hónapokban, porozzuk be, hogy a letojásra odajövő nőstények elpusztuljanak. Másik védekezési mód, hogy a megtámadott töveket gyökerestől kiveszszük és elégetjük, miáltal legalább a következő évi fertőzést megelőzhetjük, a növényekben levő lárvák elpusztításával. Reich art Gábor Az első Heteropterus Morpheus Fall, a Börzsönyi hegységben.Megfigyeléseim szerint ez a faj — előfordulását illetőleg — egyike a legszeszélyesebbeknek. Bánhidáu Öt nyáron át végzett részletes megfigyeléseim szerint, hol csak 1—2 példány, hol pedig szinte tömegesen repült, viszont két nyáron — ugyanazokon a helyeken — színét sem láttam. A Börzsönyi hegységben 1949 június 28-án (délben) fogtam az első s mindeddig egyetlen, már nem teljesen friss nőstény példányt, a Riesner-forrás"-^..-völgyének bejáratában, az ú. n. Kis-Morgónál. A nőstényt jellemző nagyobb fokú tarkázottság nagyon mérsékelten jelentkezik rajta. Gaál István A Pieris M a a ni Meyer bükki előfordulásáról. Ennek a fajnak hazánkban egyedüli eddig ismert lelőhelyét Reskovits Miklós fedezte föl. Régebben, míg csak a Hór-völgyben fogta, ritkábbnak vélte. Utóbb derült ki, hogy főleg a Bükk-f en térségen, a Gerenna-vára—LstáJJóskő erőse—Tarkő—Bálványos KÖzötti területen repül. ' Reskovits t. barátom tovább folytatja részletes megfigyeléseit, amelyeknek nem kívánok elébe vágni, csupán azt jegyzem meg, hogy mind több olyan nőstény példányt fogott, amelyek alsó szárnya peremén a Colias^ Hyaleéhez hasonló szegély-rajzolat, s az alsószárny közepe táján egy kis fekete pont látható. Esetleg egy új — bükki — alakra gondolhatunk. Gaál István Kiadja a Magyar Rovartani Társaság. — Fel. kiadó: Dr. Soós Árpád. 21.829 50 „Élet"-nyomda Budapest és Környéke Nyomdaipari ES tagja XI., Bartók Béla-út Í5.