Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

pusztulás nélkül/ mentődik át tavaszra. Szigorú tél utón, amikor gyümölcsfáink fagykárt szenvedtek, a kéregszúhok (Eccoptogaster-í aj ok) pusztítanak bennük nagy számiban, mert a szúhok, mint másodlagos kártevők, csak valamely betegségben sínylődő, de főleg fagybántotta fákat támadnak meg. Az időjárás gyakran kedvezőtlen hatású a kártevők természetes ellenségeinek szaporodására, s akkor a kártevők előnybe kerülnek. Még rendes viszonyok közt is előfordulhat, hogy a hasznos rovarok szaporodása részben hiányos, amikor a kártevők szaporodásukban előreugranak s ezt az előnyt megtartják, különösen elszegényedett életközösségben. A kártevő és természetes ellenségeinek folyamatos szaporodásához megkívánt időjárási optimum nem vág mindig egybe, így pl. több természetes ellenség hőigénye nagyobb, mint a gazdájáé. Ha az egyébként csak a normálstátusban előforduló kártevők szokatlanul elszaporodnak, a legnagyobb valószínűség szerint korlátozó ellenségeiket érte valami baj. Amikor a jelen század 30-as évei elején hazánkban csapásszerüen elszaporodtak a gabomapoloskák (Eurydema mama, és austriaca, Aelia acuminata és rostrata), határozottan megállapíthattuk, hogy elsősorban petefürkészeiket érte valami baj az előző két év szokatlanul száraz időjárásában. Amikor ezek fokozatosan ismét felszaporodtak, a gabonapoloskaveszedelem is fokozatosan megszűnt. A kártevő s általában minden állatfaj tömeges elszaporodásában tehát természetes ellenségeinek megfogyatkozása is szerepet játszik. A tömeges elszaporodásban az ismertetett külső tényezők mellett még jelentősek a belső tényezők is, milyenek: a nemek kedvező aránya, termékeny nőstények, a szűznemzés, a rövid fejlődésmenet, a nemzedékek nagyobb száma stb. Az elmondottakból megállapítható, hogy a kártevők s általában minden állatfaj tömeges elszaporodása számos okból eredhet, de minden' esetben a kedvező külső és belső tényezők szerencsésebb összetalálkozásának eredménye. Minél több a kedvező tényező, ezeknek együttese annál nagyobb arányú elszaporodásra nyújt lehetőséget. A Conistra-nemhez tartozó fajok repülési ideje Budapesten és környékén.* Irta: dr. Kovács Lajos Abafi-Aigner Lajos Magyarország nagylepkéiről szóló művében a Comstra nemzetségnek hat faját sorolja fel. Ez a hat faj Budapesten mind megtalálható és magam is gyűjtöttem őket csalétken, hullott berkenyén, gyertyánfa kicsurgó nedvén, valamint ritka kivételként lámpán. A szóbanforgó Conistra-f aj ok a következők: C. erythrocephala F., vaupunctatum Esp., veronicae Hb., vaccina L., ligula Esp. és rubiginea F, * A Conistra-génusznév szinonimja: Orrhodia. (Szerk.)