Dr. Surányi Pál szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 1/1. Budapest, 1946)

talán nem lúgozza ki a talajból, mert vízben nem oldódik. Részben elriasztja a földben élő kártevő rovarokat vagy a petelerakást megkísérlő nőstényt, részben pedig megöli — ha nem is rögtön — azokat. A drótférgek például a kezelés után csak két hét múlva pusztultak el. A DDT-nek és a Gesarol-nak (meg a Gesáponnak) méltó társa a magyar gyártmányú Gardinol és Tetocid. Mindkét szer erősen dohszagú és hatóanyaguk: bi-tetraklórfenil-hexaklórheptanon, magyar felfedezés. Bár még kimerítő és minden részletre kiterjedő további kísérletek szükségesek alkalmazhatóságuk elbírálására, ugyanolyan, sőt bizonyos esetekben jobb eredményeket biztosítanak, mint a külföldi hasonló szerek. A Tetociddal való permetezés átlag 60—80%-os arányban ölte meg a levéltetveket, ami lényegesen jobb eredmény a Gesarolénál. A Tetocid egyébként mint igen biztos, gyors hatású és veszélytelen rühellenes szer is forgalomban van. Egyenlőre csak az állatgyógyászatban használják kiváló eredménnyel (a fertőzött terület egyszeri bekenése is már teljesen megöli a rühatkákat), de tudomásom szerint már embert is kezeltek vele. Az új, érintkezés útján ható rovarölőszerek felsorolásának teljessége kedvéért még két növényvédelmi permetezőanyagot kell megemlítenem. Az egyik nálunk Új Novenda néven van forgalomban és hatóanyaga az élénk sárga dinitro-orto-krezol. Alkalmazhatóságának határt szab, hogy vízben könnyen oldódik, tehát hatása rövid ideig tart, mert az eső lemossa. Azonkívül csak a fák nyugalmi állapotában alkalmazható, mert a lombot erősen perzseli. A másik permetezőszert az I. G. Farbenindustrie hozta forgalomba Nirosan néven. Ennek hatóanyaga nitrokarbazol, és elsősorban a szőlőmolyok ellen ajánlották, illetve használták jó eredménnyel. . Visszapillantva az új rovarölő vegyszerekre és alkalmazásaik módozataira, jövendő használatukkal kapcsolatban reményekkel és egyszersmind aggályokkal, illetve fenntartásokkal élhetünk. A további kísérletektől várhatjuk, hogy az új rovarölő szerek segítségével a kártevő rovarok legnagyobb részét eredményesen leküzdhetjük. Remélhetően a velük folytatott kísérletek és ezek eredményeik ösztönzően hatnak új, az eddigieket szerencsésen kiegészítő vagy helyettesítő rovarölő vegyszerek felkutatására. Reményünk lehet továbbá arra, hogy e szerek kiterjedt alkalmazásával a rovarok által terjesztett betegségek — ha nem is szűnnek meg teljesen — nagy mértékben veszítenek jelentőségükből. Viszont szintén a közegészségtani nézőpontokból meggondolva óvatosan kell egyenlőre — míg teljesen nem tisztázódnak tulajdonságaik — ezeket a rovarirtószereket használnunk. Alkalmazásukkal módjával kell bánni még azért is, mert nemcsak az alsóbbrendű állatokat, a közömbös és hasznos rovarokat, hanem a gerinceseket is megölhetik. Már pedig ezek mind fontos tagjai az életközösségnek; az életközösségek önkényes vagy meggondolatlan megváltoztatása, a természet egyensúlyának felbillentése pedig sokkal súlyosabb mértékben bosszulhatja meg magát, mint amennyi hasznot a kártevők kiirtása jelentett. Ez utóbbi aggály elsősorban az új rovarirtószerek nagy, összefüggő területeken való alkalmazása esetében érvényes.