Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 8/1-4. (Budapest, 1943)

rügye, levele, virága, termése, amely mentes volna kártevőktől. A szántóföld, a rét és legelő, a gyümölcsös-, a szőlő-, a veteményess a díszkert, valamint az erdő egyaránt szenved tőlük. A rovarok legtöbb rendje számtalan fajjal van képviselve majdnem végeláthatlan hosszú sorokban. Vannak közöttük olyanok, amelyek nem válogatnak a növényekben, ezek az ú. n. sok-gazdanöV é n y ü (polyphag) kártevők, ilyen pl. a marokkói sáska, a vetési bagolypille (Agrotis segetum) hernyója, a pattanóbogarak több fajának lárvája: az ú. n. drótféreg, a cserebogarak lombpusztító bogara és gyökérrágó pajorja stb. Az a kártevő, amely csak bizonyos növényfajokon él, kevés-gazdanövényü (oligophag), ilyen pl. a kukoricamoly (Pyrausta nubilalis), amelynek hernyója a kukoricában, cirokban, ritkábban a kenderben es kölesben furkál, a vetésfehérítő bogár (Lcma melano

pus), amely a zab és árpa levelét, bogár- és lárvaalakban, sávokban kilyukasztja, illetőleg hámozza, vagy az alma-, körte- és zöld diógyümölcsnek megférgesLtője: az almamoly (Carpocapsa pomonella). Végű! e g ygazdanövényű (monophag) az, amely csak egy-egy növényfajt károsít, pl. a borsózsizsik, lencsezsizsik, mákbogár, szőlőmoly, filloxéra stb. A kártevők legtöbbje évről-évre rendszerint egyforma számban jelentkezik, kisebb-nagyobb helyi eltérésekkel. Néha azonban egyes fajok — kedvező életfeltételek mellett — óriási tömegben szaporodnak el s akkor egy-egy vidék vagy országrész valóságos csapásává válnak. Emlékezzünk a sáskajárásokra és a tavaszvégi hernyójárásokra. Bizonyos időközökben a galagonyapillangó, káposztapillangó és gyapjas pille hernyója olyan tömegben jelentkezik, hogy szinte tehetetlenül áll vele szemben az ember. A kevésvagy egygazdájú kártevők tömeges elszaporodását elsősorban a termesztő teszi lehetővé egy-egy növény erőltetett egyoldalú termesztésével. A tápláló- (gazda-) növények bőséges jelenléte a különleges kártevők elszaporodásának kiválóan kedvez. így pl. a lucernatermesztés az utóbbi két évtizedben mind a külföldön, mind hazánkban hatalmas lendületet vett. Németországban az utóbbi 20 év alatt 100%-kal, hazánkban pedig 50%-kal emelkedett a termőterülete. A lucernának ez a szokatlanul nagymértékű térfoglalása maga után vonta különleges kártevőinek: a lucernabogárnak (Phytodecta fornicata), a lucernabödének (Subcoccinclla