Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 5/1-4. (Budapest, 1940)

(c*). A p. sárgák. A S 10—14. csápizeinek aránya 9:11:18: 16 : 21, együtt oly hosszúak, mint a 2—9. izek. A 9 10—14. csápize együtt kétszerese a 2—9-nek. A d szárnya pontozott, a 9-nél az irodalom szerint a villaér ágai közét makrotrichák töltik ki, de a nálam levő, vizsgált példányoknál, csak e terület distalis felében vannak makrotrichák; a m. nyele rövidebb a rm.-nél, a cu. elágazása a r

4

+

5 töve alatt van (9); R

2 a d-nél kétszer, a 9-nél háromszor oly hosszú, mint K

v A Dl. széles, kerekített végű, a Ba.-n nem ér túl, hosszú sörték vannak rajta; a Ta. sarlóalakú. — Hossza: 1 —1.3 mm. Termőhelyei: Bátorliget, Gyón, Hódmezővásárhely, Szeged, Székelyudvarhely,- Tápé, Tihany. (IV—X.) 14. ) ORBICULARIS Kieff. 9- 1919. Ann. Mus. Nat. Hungar. XVII. p. 28. Fekete, matt, a Nt

2-t szürke, porszerü szőrzet fedi; a scapus vörös, vagy fekete; a H. fehér; a p. sárgák, de a térdek és tr.-ok kissé sötétebbek. A 3—9. csápiz gömb, vagy legfeljebb gyengén harántos, a 10—14. megnyúlt és együttvéve kétszer olyan hosszú, mint a 2—9. A szárnyat a C, B

lt R( és R

2 kivételével mindenütt fedik makrotrichák; a m. nyele olyan hosszú, mint a rm. — Hossza: 2 mm. Var. longinervis Kieff. 9- Ibidem. A typusos alaktól a következőkben tér el. A 3—9. csápiz hoszszúkás, a 10—14. csápiz együtt kissé rövidebb, mint a 2—9. másfélszerese. A szárnyon a B

2-ben, továbbá a Cu. és An. egy részében nincs makrotricha. — Hossza: 1.8—2 mm. Termőhelyeik; Árvaváralja, Felsőbánya, Tihany, Visegrád. (VU—Vili.) 15. ) PARVULUS Kieff. 9- 1919. Ann. Mus. Nat. Hungar. XVII. p. 25. Barnásfekete, rendesen matt; H. fehér; p. világosabb, vagy sötétebb barnássárgák. A 3—9. csápiz kissé harántos, csaknem gömbszerű; 2—9 — 10—14. A radialis sejtek keskenyek és különösen a Rj alig van kifejlődve; a R

2 hosszabb, mint R

4 kétszerese; a m. nyele igen rövid (csaknem ülő); a szárny csak pontozott. — Hossza: 1.2—1.4 mm. Termőhelyei ; Kádárta, Kőrösmező, Tiszacsege. (VU—Vl!l.) 16. ) PSILOPTERUS Kieff, 9. 1919. Ann. Mus. Nat. Hungar. X. VII. p. 26. Fényes fekete, a csáp is ilyen; H. fehér; a p. világossárgák, de