Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 5/1-4. (Budapest, 1940)

no A Ntg-n tüskeszerű, felálló sörték vannak. A r 4 + 5 vége annyira van a szárnycsúcstól, mint a m 4-é (Ç), vagy távolabb van a m 2­énél is [S] : a c. a $-en a r 4 + 5 végénél kissé túlhalad ; a m. a rm.-tól proxímalisan ágazik el. A tr 5 ventralis részén pálcikatüs­kék vannak [3] ; a karmok kicsik, egyszerűek [3], vagy nagyok és fog van rajtuk ($). A hypopygíumot az aedoeagussal a 66. ábra mutatja. — Hossza: 1.8—3.2 mm. Var. concinna Meig. Ç A typusos alaktól annyiban külön­bözik, hogy a potrohtergitek közül több barnaszínű és nem hár­tyás. Termőhelyeik : Budapest, Deliblát, Pőstyén, Szeged, Szolnok, Tápé (V, VI.) O.) LEPTOCONOPS Skuse. 1890. Proc. Linn. Soc. N. S. V. IV. p. 288. (Syn.: Centrotypus GRASSI. 19.0,; H o 1 o c on o p s KIEFF. 1920.; Mi­cron ops KIEFF. 1921 ; Mycterotypus NOÉ' i 905; Schizoconops KIEFF. 1920.) A szem csupasz; az 1. és 2. palpusiz sokszor gyengén fejlett, a 3. erősen duzzadt; At. a 3-en tollszerű. 14 izből áll, a két utol­só iz megnyúlt, a 9-en 12—13 izből áll és csak a'végső iz nyúlt meg.* A szárnyon csak mikrotrichák vannak. A szárnyere­zet a többi genusétól erős n eltér. Jellegzetességei : rm, nincs ; r 4 és r 4 + 5 már a szárnytőnél elválnak, végükön azonban ismét összenőnek és e résznél egy kis sejtszerű terecskét zárnak ma­guk közé; a sc. egyesült a r r el ; az érvilla nyel a szárnytőig ér; a m. és cu. kétágú, mint a többi genusnál. A combok tüskemen­tesek. A tibiákon erős végtüske (sarkantyú) van ; a karmok rö­videk, egyenlőek, többnyire egyszerűek, de tövükön fog is lehet. A ö*-nál a p 4 és p 2-n az egyik karom fogazott, a másik nem, a p 3 karmai egyszerűek. A hypopygium nem látható A $-nél a potroh végén két hosszú, egymásmellettálló lemez (ovipositor) van, A csápizek számát a Kieffer szerinti értelemben jelölöm meg ; vagyis rem veszem tekintetbe az úgynevezett praescapust. Ezt azért teszem, mert a ku­tatók nagyrésze — az irodalom tanúsága szerint — a többi genusoknál is csak a jól látható csápizeket veszi figyelembe ; pedig a praescapus a többi genu­soknál ís megvan. Lúggal macerált példányokon igen jól látható ez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom