Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/3-4. (Budapest, 1939)

denki szívesen határozóit neki anyagot, mert minden küldeménye ritkaságokat és újdonságokat is tartalmazott. Nagyszebeni tanárévei alatt ugy szólván Erdély majd minden nagyobb hegységében gyűjtött, legalaposabban azonban Nagyszebennek közvetlen környékét kutatta ki. ORMAY SÁNDOR nem sokat publikált. Mindössze 4 coleopterológiai tárgyú dolgozata jelent meg, melyekben leközli gyűjteményének érdekesebb faunisztikai adatait és leir Erdélyből 4 uj bogárrajt (Pterostichus Etelkáé ORMAY, Alexia Reitteri ORMAY, Meleus Elekesi ORMAY, Pidonia lurida var. GanglbaueriORMAY). Külföldi szerzők, mégpedig REITTER, GANGLBAUER és STIERL1N összesen 12 uj boeárfajt irtak le ORM AY SÁNDOR anyaga hol ( Nebria transsylvanica var. Ormayi GANGLB., Trechus Ormayi GANGLB., Staphylinus macrocephalus var. O/mayi RTTR.. Batrisus Ormayi RTTR., Bythinus bajulus var. Ormayi GANGLB.. Drimeotus Ormayi RTTR., Laena Ormayi RTTR., Otiorrhynchus Ormayi STIERL.. Otiorrhyrchus subsetulosus STIERL.. Otiorrhynchus remotegranulatus STIERL.. Meleus negoianus RTTR., Hypera carinicollis STIERL). ORMAY SÁNDOR nevéhez fűződik a bogárfuttató, vagy amint ő műszóval nevezi „insectophobos" felfedezésének dicsőségé is. Ez a szerkezet, mely a rostált anyag mechanikus kiválogatására való, valósággal forradalmasította a rostálással elérhető eredményeket. Az ő nyomán később sokkal célszerűbb eljárásokat gondoltak ki. a kezdeményezés azonban feltétlenül ORMAY-t illeti meg. Hogy ilyen szép tudományos és gyakorlati eredmények után az entomológiai kutatástól teljesen visszavonult és minden tudományos munkát abbahagyott, azt elsősorban a személyét ért alaptalan támadásoknak és azoknak az intrikáknak köszönhetjük, melyek beregszászi igazgatósága alatt tanártársai részéről érték. Nagyban elkedvetlenítette KIMAKOWITZ MÓR egyik dolgozata* és MÉHELY LAJOS kissé tul* Kimakowitz M.: Apparate zum Fang von Micro-Arthropoden. (Verh. Mitt. Sieb. Ver. Nat. Hermannstadt XL. 1890. p. 122-128.)