Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1938)

ban különbözik, hogy mig azoknál a diskális foltot és a középsejtfoltot (BRYK. szerint ez a közelebbi terminusa a két costalis foltnak) csak elülső szélükön köti össze fekete pikkelyekből álló hid, addig az általam gyűjtött példánynál ez az összekötő hid az emiitett két folt hátulsó szélén is megvan ugy hogy ezáltal a diskális és a középsejt folt között fekete rajzolati elemekkel teljesen körülzárt fehér mező keletkezik. ARNOLD E. (2.) közli egy hasonló példány fényképábráját. Ezt a példányt WALK RUDOLF nevü lepkész gyűjtötte 1910 nyarán a Berchtesgaden melletti Gotzenalpen í 100 m. magasságban. Ennél a példánynál azonban nemcsak a rajzolati elemek folytak össze, hanem az alapszín is szokatlanul elsötétedett. Nagyon erősen rnelanotikus példány. Mint a fényképábrán láthatjuk, az Alacsonytátrából származó aránylag kis S példány (szárnyhossza mindössze 31 mm.) egyáltalában nem mondható melanotikusnak. Az alapszinmezőben nagyon kevés a fekete pikkely, foltjai kicsinyek, csak a felső szárny két costalis foltja nagyobbodott meg erősen s ezáltal az állat nigrismus felé való hajlandóságot mutat.

1 Ami a halteres-alakok keletkezését illeti, arra nézve különbözők a nézetek. BRYK szerint (3.) a halteres.állapot ugy jön létre, hogy a rajzolatfejlődés a bábban valami oknál fogva megáll. BRYK szerint a Parnassius-fajok sötét rajzolati elemei a fejlettség korábbi stádiumaiban mind összeköttetésben állnak egymással s később válnak külön. Valószinü, hogy a cohaerens. illetőleg halteres-á\\apo\ aberrativ jelenség s földrajzi és makroklimatikai okai nincsenek. Nézetem szerint a puszta véletlen játéka, hogy a Branyiszkó hegységben több példánya került elő ennek a ritka alaknak. Hogy a halteresstádium létrejöttének valószínűleg mikroklimatikai okai vannak, azt látszik igazolni SZURDOKY REZSŐ gyűjtése is. SZURDOKY ugyanis Kisladna és Abos közelében közvetlenül a vasúti sinek mellett egy kis mélyedésben egy alkalonim^lnejn kevesebb, mint hét halteres - példányt gyűjtött, amelyekké'tó diskális foltot és a középsejt - foltot nem 1) Az atsó szárny két szemfolija közül a felső egészen piros, az alsónál is csak egy alig észrevehető pont alakjában maradt meg a fehér szin a feketekeretes piros mezőben. A fonákon a fehér folt valamivel nagyobb Alsó szárnyát tekintve tehát az ab. Smidti BRYK alakhoz tartozik