Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)

mást. A belső fogó sűrűn, erőteljesen szőrözött. Belső oldala mélyen kikerekített, majd a középvonal alatt téglalapalakú sötét lemezben emelkedik ki. Az alsó lap alapja kétágú. Balkán faj. Hazánk faunájára nézve új. 46. Odynerus spiricornis Spin. 0. spiricornis Spinola, Insect. Ligur. II. 1808 p. 257. Syn.: 0. discoidalis Sauss. — 0. rugulosus Rudow. Megvizsgált példányok: Budapest (1 cf); 99 •' Kiskuníélegyháza, Simonytornya, Deliblát, Fiume. H. cf 13—16 mm, 9 14—17 mm. — Fejpajzsa sokkal szélesebb, mint amilyen hosszú. Tora golyóalakú, igen sűrűn pontozott. Az utópajzs, az utótor, ennek oldalai csaknem simák, fénylők, szétterülök. A potrohszelvények sárga szalaggal szegélyezettek. — Párzókészüléke (V. tábla 110, 111. rajz) ovális alakú. A lapát nyaka igen keskeny, feje alig szélesedik ki. A külső fogók belső oldala háromszorosan mélyen kikerekített. A belső fogó alsó lapja széles, hatalmasan fejlett. A felső lap belső széle előtt és az alsó lap közepén egy-egy nagy szőrpamat van. Nyugatmediterrán faj. A fajok meghatározó táblája. 1. Az I. potrohszelvény közepén egy, az állat hossztengelyére merőlegesen álló perem van. — — — — — — — 2 Az I. potrohszelvény közepén nincs kiálló perem — 42 2. Az I. szelvény kiálló peremét egy mély és széles, erre merőlegesen álló, barázda szakítja meg. A test pontozottsága durva. (1. Subg. Symmorphus Wesm.) — — — — — 3 Az I. szelvény kiálló peremét folytonos, hosszanti barázda nem szakítja meg. A teste finoman pontozott. (2. Subg. Ancistrocerus Wesm) — — — — — — — — 17 3. Az utolsó csápíz kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles, hegyes (cfcf). -- — — — — — — — — — — 4 Az utolsó csápíz nem hosszabb, mint amilyen széles, vége lekerekített ($9). — — — — — — — — — — 10 4. Az előtör válla lekerekített, legfeljebb szögletes, de soha sincsen tövisszerűen kifejlődve, 8—12 mm. - — — — 5 Az előtör válla többé-kevésbbé hegyes, tüskeszerű kifejlődésű, 7—9 mm. — — T- — — — — — — — 7