Dr. Szent-Ivány József szerk.: Folia Entomologica Hungarica 3/1-4. (Budapest, 1938)
hán 5 sárga öv húzódik. — Ivarkészülékén (III. tábla 80, 81. rajz) a gyűrű széles, erősen fejlett, külső fogója egy kisebb felső és egy legalább háromszor akkora alsó részre tagozódik. A gyűrű felőli része szélesebb. A külső fogó gyűrűalatti része mélyen, csaknem az oldalakig kikanyarított. Tövisei tömzsiek és rövidek. A lapát csúcsa alig szélesedik ki. Belső fogóinak alsó lapja hatalmasan fejlett, gyenge, lefelé álló szőrökkell borított. A felső lap ovális alakú, alul hullámosan kikerekített, külső oldala előtt széles, de a csúcsa felé elkeskenyülő sűrű pontsorral fedett. Az alsó lap mélyen a felső lap alá húzódik és ennek csúcsán szőrpamatba nyúlik ki. Ez a nyugatmediterrán faj hazánk faunájára nézve új. III. alnem. Lionotus Sauss. (IV. tábla 84—95. rajz). A belső fogó felső lapja vagy hegye előtt hirtelen elkeskenyedő, vagy csatornaszerű kialakulású, és többé-kevésbbé behajlított, egyenlő nagyságú. 27. Odynerus egregius Herr. Schaeff. 0. egregius Herr ich-Schaeff er, Faun. Insect. German. 1841 p. 176 Megvizsgált példányok : Sárszentmihály (1 cf). Sárbogérd (1 cf), Jászberény (1 cf ), 9 $ : Bugac, Cinkota, Novi. H. cf 10 mm, 9 11 —12 mm. —Az első potrohszelvény keskenyebb, mint a második, közepén gyenge hosszanti barázda húzódik. Az utótor homorulata sima, tükörfényes, kétoldalt hegyes csúcsban emelkedik fölfelé, e rész az utótor oldalaitól mély barázdával van elválasztva (I. tábla 25. rajz). — A párzókészülékének (IV. tábla 84, 85. rajz) oldalai párhuzamosak. A lapát vastag. A külső fogók közti távolság elől meglehetősen nagy. A belső fogók oldalai csaknem párhuzamosak. A felső lap hegyben keskenyedik el, a belső szélén végig, a külső széle előtt pedig csaknem a közepéig kettős szőrsorral borított. A felső lapon lévő pontok elszórtan helyezkednek el és csak az elkeskenyedő része felé sűrűsödnek össze. Pontomediterrán faj. 28. Odynerus Dantici (Rossi). Vespa Dantici Rossi, Fauna Etrusca II. 1790 p. 89. Syn.: 0. crenatus Lep. (Giordana Soika nyomán). Megvizsgált példányok: Jászberény (2 cf, 5 9), St. Giorgio (1 cf), Zengg (1 cf), Velence (2 cf), Korfu (1 cf/ 99: Budapest, Péczel, Nagylóc, Pestszentimre.