Csiki Ernő szerk.: A Magyar Rovartani Társaság Közleményei, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae 2/1. (Budapest, 1929)
emiitettem, — a megvizsgált Buprestidak közép belén előforduló mirigyeken hám pótló telepek nincsenek. A mirigyek szövettani szerkezetének a középbél szerkezetéhez való jelentékeny hasonlósága, — a mirigyekben végbemenő élénk secretios folyamat azt a feltevést erősiti meg, hogy a mirigyek feltűnően rövid középbél folytatását képezve, —• a Buprestidáknak a törzsfejlődés során a táplálkozási módban beállott változását hivatottak ellensúlyozni. — A phytophaga életmódra áttéréssel kapcsolatban ugyanis a rövid saprophaga bélcső nem idomult át hosszú phytophaga bélcsővé, hanem a középbéli mirigyek a középbéllel morphologiai correlatióban álló szervet alkotva, annak felületét ezáltal megnagyobbitják, s ekként a középbél elválasztó tevékenységét fokozzák. Ezeknek az eddig ismeretlen szerveknek élettani szerepe még beható tanulmányozást igényel, s a további megfigyelések kétségtelenül rendkivül érdekes jelenségeket fognak elénk tárni. * A középbél határát a bélcsőnek pyloralis része alkotja, mely morphologiai szempontból két elemből áll, és pedig: a) a hátulsó sphyncter-szükületből (valvula py'.orica, Bérlese) és b) a szoros értelemben vett pylorusból. A hátsó sphynet er-szűkület a Buprestidáknál lényegében a bél lumenje felé tekintő és a hatos számban jelenlevő redőkből áll. A redők közé számos hosszanti izom nyúlik, amelyek a középbél izomzatánál jóval fejlettebbek. A pylorus igen rövid bélrészt alkot és a középbél, valamint a vékonybél határán foglal helyet. Szövettani szerkezete megegyezik az előbél szerkezetével, mégis attól annyiban tér el, hogy az itt jelenlevő chitin-intimának alkotó elemei közül a sárga szinü belső intima lamella, úgyszintén a chitin serték hiányoznak, s e helyett az intimât, a lumen felől erős szegély határolja. — A chitin-serték hiányát az imago bélcsővének pyloralis részén már számos búvár — többek között Deegener és Rungius ís — megfigyelte, s egyben megállapította azt is, hogy a megvizsgált bogarak lárváinak ugyanazon bélcső-részén a chitin-serték még előfordulnak. Deegener a chitin-sertéknek lárva állapotban való jelenlétét, viszont imago állapotban való elvesztését fejlődéstani szempontból, a lárvánál, mint »primitiv character«-t fogja fel, amelyet azonban a bogár, — báb, illetőleg kifejlődött állapotában már elveszit. A pylorus izomzata lényegében egy körkörös és két hosszanti izomzatból kialakult izomrétegből áll. Ennek hatalmas arányú meggyarapodása, valamint a bonyolult szerkezetű zárókészülék, nem hagy kétséget aziránt, hogy a bélcső pyloralis részének élettani szerepe megegyezzék a középbélkapu (»valvula cardiaca«) feladatával. Itt is regulatorként szerepel, mely a tápláléknak a középbélből az utóbélbe való jutását szabályozza, s egyben annak az utóbélből a középbélbe való visszalépését megakadályozza.
