Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
340 POI.GÁR BALÁZS tény, miszerint a magyar sereg az április 10-én sikeresen elfoglalt hidat nem pusztította el, arra enged következtetni, hogy a magyar sereg át akart kelni a Sajó túlpartjára, hogy megütközzön a tatár sereggel, illetve, hogy tovább üldözze az ellenséget. (Véleményem szerint az április 10-e esti, illetve éjjeli események után a magyar sereg, még ha korábban ennek a lehetősége fel is merült, már nem partváltás közben akarta megtámadni a tatár sereget.) A tatár inváziónak több konfliktusrégészeti vonatkozása ismert, elég ha csak a tatár támadás során elpusztult Árpád-kori falvakra, városrészekre vagy kincsleletekre gondolunk. A tatárjárás régészeti emlékeit Laszlovszky József 2003-ban megjelent Tatárjárás és régészet című tanulmányában részletesen elemzi. A tatár támadás következtében lezajló településpusztásodásra, a Hejőkeresztúr-Vizekköze lelőhelyen feltárt, a muhi összeomlás következtében elpusztult falu maradványai szolgáltatnak szemléletes példát. A feltárás következtében megállapítható volt, hogy a falut annak lakói sietve kényszerültek elhagyni, értékes mezőgazdasági vaseszközeiket és egyéb ingóságaikat nem volt lehetőségük magukkal elmenekíteni és a későbbiekben sem tudtak már visszajönni értük. 2 9 MOHÁCS Vélhetően hazánkban a legrégebben zajló csatatér kutatásának az 1526-os mohácsi ütközet helyszínének vizsgálata tekinthető. A mohácsi csatatér keresése 1924-ben vette kezdetét, amikor is Gergely Endre a Majs és Buziglica közti területen kezdte meg vizsgálódást az 1526-ban elesett hősök tömegsírjainak felkutatása és az írott forrásokban szereplő topográfiai pontok lokalizálása céljából. 3 0 A mohácsi csatatér első tömegsírjainak feltárására Nagynyárádnál 1960-ban került sor Papp László vezetésével (3. ábra). (A tömegsírokra jóllehet véletlenül bukkantak rá. Az ásató régészeket szállító kocsis még emlékezett arra, hogy az 1950-es években, mikor a volt Jugoszlávia és Magyarország között drasztikusan megromlott a politikai viszony, a Feketekapu és a helyi gazdasági központ közti területen lövészárok ásása közben emberi csontokra lettek figyelmesek a munkások.) Az 1960-as évekbeli kutatás során két tömegsír látott napvilágot. 3 1 A tömegsírokat 1516 és 1525 között vert batzenek segítették keltezni. 3 2 1975-ben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította a feltárt mohácsi tömegsírok környezetét és emlékhely kialakítását irányozta elő. Az emlékhely építése előtt végzett megelőző feltárás során három újabb tömegsír került elő. 3 3 A tömegsírok emberi maradványai nem kerültek felszedésre, az embertani vizsgálatok végeztével homokkal fedték be a sírokat. Az 1976-ban talált tömegsírok emberi maradványait K. Zoffmann Zsuzsanna vizsgálta meg a helyszínen. (Az eddig talált öt tömegsírban 700-1000 katona földi maradványai nyugodhatnak. 3 4) Kutatásai arra irányultak, hogy megbecsülje a tömegsírokban eltemetett katonák számát, az elesettek életkorát és a csontokon felfedezhető sérüléseket, illetve fejlődési rendellenességeket különítsen el. 3 5 1992 őszén és 1993 tavaszán Négyesi Lajos a török tüzérség állásainak lokalizálása céljából végzett fémkereső-műszerrel terepbejárást a csatatér egy kisebb 330 x 300 méteres területén. A kutatásai során több, az 1526-os csatához köthető leletet talált (muskétagolyók, 2 9 WOLF 2007, 44. 3 0 GERGELY 1926, 349. 3 1 PAPP 1961, 237, 246; NÉGYESI 2010, 67. 3 2 PAPP 1961, 239, 248. 3 3 MARÁZ 1987, 275-277. 3 4 K. ZOFFMANN 1982, 14. 3 5 K. ZOFFMANN 1982, 10.
