Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

357 SZEMLE - REV IEW Felvidék egy részét felölelő második területi egység (Az Alföldtől északra lévő hegyvidék) 58 lelőhellyel. A sort a Kis-Alfóld északi területe zárja 17 lelőhellyel. A fejezet végén külön csoportban tárgyalja a magyarországi ismeretlen származású leleteket. A lelőhelyek leírásánál igyekszik azok minél bővebb ismertetésére. Az ásatási év és az ásatásvezetők nevét követően az adott lelőhelyen talált régészeti jelenségeket mutatja be - településeknél katalógussszerűen, a temetők esetében ahol lehet síronként lebontva. Megadja a leleteket őrző múzeum nevét, a leltári számuk, valamint a lelőhelyre vonatkozó elsődleges, illetve a legújabb szakirodalmat. A kötetet 12 lelőhelylista'

0 és 188 fekete-fehér tábla teszi teljessé. A kötet egyik fő hiányosságának tartom a térképek - a Kárpát-medence szkíta kori kultúráit, csoportjait, illetve a fő lelettípusok elterjedését bemutató -, illetve a korábbi összefoglaló munkákban már megtalálható és az áttekintést is megkönnyítő tipológiai táblák, táblázatok mellőzését." Mivel a szerző korábbi tanulmányaiban ezek kivétel nélkül fellelhetők. nem értem, hogy a „nagy összefoglalóból" miért maradtak ki. A rajzok többsége szép kivitelű, jó felbontású, ám nem lettek egységesítve. Minőségbeli különbségük szembetűnő, ha például a Nagy Margit-féle tárgyrajzokat (1-3. tábla) a 172-173. táblákon szereplőkkel öszszehasonlítjuk. Egy ilyen volumenű kötetben mindenképpen megérte volna egységesíteni, s méretaránnyal ellátni őket. J. Chochorowski összefoglalója a Vekerzug-kultúra etnikai meghatározávával zárul. Jelen kötet azonban e kérdéskört nem feszegeti. Noha a kutatástörténeti részben felsorolásra kerül a szkíta, szigünna, északi-trák elmélet, a szerző e kérdéskörben, korábbi tanulmányaival ellentétben nem foglal állást.

1

2 Összességében elmondható, hogy egy jól tagolt, ésszerűen felépített kötetet sikerült a Magyar Nemzeti Múzeumnak megjelentetnie, mely a gépelési (A szerző nevének helytelen írása: Kemeczei Tibor(!), csak a hátlapon 5 elütés) és szerkesztési hibák (a 130. táblán a szarvas fejjel lefelé lett ábrázolva) ellenére is az utóbbi évek legteljesebb összefoglalását nyújtja a szkíta kori Alföld-csoportnak. A szerző érdeme, hogy igyekszik a napjainkig feltárt vagy megismert összes lelőhelyet felgyűjteni, katalogizálni, ahol lehet rajzokkal illusztrálni. Fontos előrelépésnek tarom, hogy részletesen taglalja a megismert településjelenségeket, valamint publikálja a Lengyel Irina-féle Tiszavasvári határában feltárt temetőket. Bőséges irodalomjegyzéke jó kiindulópontul szolgál a korszak iránt érdeklődő kutatóknak. Igen örvendetesnek tartom, hogy a kötet németül jelent meg, ellentétben a Gyulai katalógusok szintén e korszakkal foglalkozó füzetével (Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora. 2001), s ig)' minden bizonnyal a Kárpát-medence kora vaskora iránt érdeklődő, magyarul nem beszélő külföldi szakemberek számára is haszonnal forgatható lesz. Remélni tudom csak, hogy a mű ösztönzőleg hat hazai kutatásunkra és a régi leletek revideálása mellett végre sor kerülhet majd all. világháborút követően kiásott alföldi temetők közzétételére is. Schnitz Róbert 1,

1 A listák közül az 1., 4-10; 12. több, típus szerinti „allistát" tartalmaz. 1

1 A térképekhez: KEMENCZEI 2001. 4. kép, A tipológiai táblázatokhoz pl. CHOCHOROWSKI 1985, Abb. 3033. 1

2 Az Alföld-csoport leletanyagát a szigünnák népéhez kapcsolja (KEMENCZF.I 2001, 14.).