Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
KÖZÉPKORI CSATATAREK KUTATÁSA ÉS A CSATA I ÉRVÉDELEM MAGYARORSZÁGON 343 2. ábra. Tatár katonák üldözik a menekülő IV. Bélát és kíséretét (Képes Krónika). Forrás: Képes Krónika 2004, 110. Fig. 2 The Tartar army is chasing the king Béla IV and his suite (Chronica Picta). körül állítva szekereiket és pajzsaikat, mintegy a tábor védelméül".''"' A lovak és a szekereket húzó állatok vízellátása miatt mindenképpen folyó közelben kellett elhelyezkednie az 1-1,2 km 2-es alapterületű, 20 ezer fős magyar tábornak. 2 4 A kutatás jelenlegi állása szerint feltételezhető, hogy a magyar tábor a Hejő bal partján, Nyékládházától délre helyezkedett el. 2 5 A muhi csata másik kulcsfontosságú topográfiai pontja a április 10-e éjjelén lezajló, Ugrin érsek és Kálmán herceg vezette magyar seregrész sikeres hídfoglalásának pontos helyszíne. A szóban forgó csatározás vélhetően a Poga és Köröm közti hídért folyhatott. 2 6 A topográfiai kérdések végső tisztázása kizárólagosan régészeti megfigyelések révén lehetségesek. A muhi ütközettel kapcsolatban számos történeti kérdés is megoldásra vár. így például máig vitatott, hogy a magyar sereg terve pontosan mi is volt a megerősített Sajó-menti tábor kiépítésekor. Kovács S. Tibor véleménye szerint a tervezett csatateret lezáró, megerődített tábort utánpótlási pontként és végső esetben erődként kívánták alkalmazni (, mint ahogy erre a végzetes ütközet alatt sor is került). 2 7 Négyesi Lajos véleménye szerint inkább az utánpótlás kérdéskörével függhetett össze a szekértábor létrehozása. 2 8 Rogerius híradása, miszerint az uralkodó hadijelvényeket osztott ki, éppenséggel utalhat a csata vállalásának szándékáról. Ugyanakkor az a 2 3 L. Spalatói Tamás: A Salónai és Spalatói főpapok története. (XXXVI. fejezet. ) Forrás: Nagy Balázs (szerk.): Tatárjárás. Budapest, 2003. 54. 2 4 NÉGYESI 2007, 585. 2 5 NÉGYESI 2003, 396, 398. 2 6 NÉGYESI 2003, 397-398. 2 7 KOVÁCS S. 2007, 17-19. 2* A Pestről induló királyi sereg a tervezettnél jóval nagyobb menetelésre kényszerült a tatárok által már feldúlt területen. NÉGYESI 2003, 396.
