Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
290 KOVÁCS S. TIBOR lyet három, illetve négy szegeccsel rögzítettek a markolattüskére. A markolatgomb viszont egyenesen levágott, nem makk formájú. 8 4 Hasonló típusú markolatgombok mameluk és török kardokon is előfordulnak a 15. század második felében/ ' A berlini Állami Könyvtár tulajdonát képezik azok a perzsa miniatúrák, amelyek a 14. század első negyedére keltezhetők, és mongol előkelőket, valamint harcosokat ábrázolnak. 8 6 A szablyák formája, a keresztvas, a markolaton lévő szegecsfejek és a csuklózsinór használata azt bizonyítja, hogy a 15. századi török és feltehetően a mameluk szablya is iráni mongol örökség. A legkorábbi mameluk szablya, amely fennmaradt a tárgyi emlékanyagban a 13. század legvégéről származik. 8 7 Áz 1250 és 1517 között fennálló Mameluk Birodalom Anatólia délkeleti csücskén határos volt a perzsiai Ilkánok birodalmával, és a szablya mongol hatásra terjed el, mert az iszlám hagyományban a kard volt az elsődleges. 8 8 A török fegyverzetre gyakorolt, timurida és perzsa hatás igen jelentős, különösen a 15. század folyamán, és ez magyarázhatja azt a tényt, hogy új típusú, makk formájú markolatgomb jelent meg a török szablyákon. 8 9 II. Bajazid szultán tulajdonából már jóval több szablya és pallos maradt fenn. A szablyák esetében nag)' hiányosság, hogy a markolat és a markolatgomb, vag)- hiányzik, vagy a későbbiekben - zömében a 18. században - átalakították ún. hagymafejes formára. 9 0 A II. Bajazid szultán tulajdonában lévő szablyapengék közül némelyik datált. Az eg)ik 1494-ben készült penge nagyon hasonlít a gótikus szablyánk pengéjéhez, de annál kicsit íveltebb és a fokéi sem fut olyan erőteljesen hegybe. 9 1 II. Bajazid szultán 1506-ban készült szablyapengéje pedig már más típus, ugyanis íveltebb és a fokéi is csak mintegy negyede a penge teljes hosszának. 9 2 A fentiekből az következik, hogy a gótikus szablya pengéje közelebb áll formában II. Mehmed szultán szablyáihoz. A keresztvas és a markolatgomb esetében viszont nem kevesebb, mint három pallos maradt fenn II. Bajazid szultán nevével és címeivel. 93 Ezek a műtárgyak ún. „lángolt" pengével készültek és egyikük segítette Kalmár Jánost a „gótikus szablya" beazonosításában. Nagyon hasonlít a pallosok markolata és keresztvasa a gótikus szablyáéhoz azzal a különbséggel, hogy nincsenek rajtuk szegecsfejek és a markolat határát jelölő kitüremkedés itt tüskeszerű, míg a gótikus szablyánál inkább egy kis dudor. A fenti párhuzamok alapján a gótikus szablya készítése II. Mehmed szultán uralkodásának a végére, vagy II. Bajazid szultán uralmának első felére tehető. Gentile Bellini itáliai művész egy janicsártiszt oldalán örökítette meg a fentiekben leírt szablyát 1479-1481 közötti isztambuli látogatása alatt. 9 4 A 15. századi török szablyákra és pallosokra jellemző, hogy pengéik díszítetlenek, kivéve a szultáni darabokat, amelyek az uralkodó neve és címe mellett arannyal berakott korán-idézeteket is tartalmaznak. 9 5 A gótikus szablya aranyozott ezüst hüvelyének előoldalára forrasztott egybefüggő végtelen csomók igen régi jelképek és valószínűleg Indiából erednek. A jelkép ismert mind a hinduizmusban, mind a buddhizmusban is. Az előbbi esetében Visnu 8 4 YÜCEL 2001, 63-65. Plate No. 87-88. 8 5 YÜCEL 2001, Plate No. 49-50. 8 6 DSCHINGIS 2006., 252-253., 255., 258., 260-261., 263.; Vö.: NICOLLF. 2003, 6-7., 9., 12., KHORASANI 2006, 130-133. 8 7 ROGERS 2000, 154-156. Kat. No. 96.; PEERS 2006, 158-167. 8 8 ATIL 1981, 12-18., 76-77., 262-263.; LEBEDYNSKY 2008, 189-194. 8 9 ALEXANDER 2004, 142. Fig. 7. 9 0 YÜCEL 2001, 100-103. Plate No. 103. 9 1 YÜCEL 2001, Plate No. 49. (1484-ben készült penge), Plate No. 100. 9 2 YÜCEL 2001, Plate No. 103. 9 3 YÜCEL 2001. Plate No. 97-99. 9 4 NICOLLE 1995, 11. Vö. BASHIR 2008, 177. 9 5 YÜCEL 2001, 63-64.
