Folia archeologica 54.

Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)

260 POI.GÁR BALÁZS töredéke (3. ábra). A töredék magas­sága: 3,1 cm, szélessége: 3 cm. A fen­tebb tárgyalt darabbal ellentétben ez a töredék igen gondos kiképzésű. 3. ADATOK A HÁROMLÁBÚ BRONZEDÉNYEKHEZ A háromlábú bronzedények Európá­ban különösen a kései 13. század fo­lyamán terjedtek el az észak-német területeken és Skandináviában. 7 A ki­sebb méretű edényeket a kézmosásra szánt víz tárolására, illetve melegíté­sére, nagyobb méretű társaikat főzésre használhatták. A grapék konyhai hasz­nálatának feltevését erősíti az a tény, hogy a középkori német írott források az északnyugat-német területekre vo­natkozóan említést tesznek egy Gra­penbrateimek nevezett (, az elnevezés alapján kifejezetten grapékban kész­tett) húsételről. 8 A háromlábú bronz­edényeket nehéz keltezni, mivel alakjukban csak kisebb változás figyelhető meg az idő múlásával, nem is beszélve arról, hogy ezek az edények — a végrendeletek tanúsága szerint — huzamosabb ideig is használatban lehettek. Datálásuk képi ábrázolások és a kísérőleletek alapján vé­gezhető el. 9 A háromlábú bronzedények tipokronológiáját Hans Drescher dolgozta ki. 1 0 Drescher tipológiája szerint a gömbszerű testtel és 0,5 cm-nél nagyobb oldal­vastagsággal rendelkező darabok 1200 körűire keltezhetőek. A 13. század végére az élesebb válltöréssel és tölcsérszerűen kiszélesedő szájjal, 1,2-3,3 mm-es oldalvas­tagsággal rendelkező edények terjedtek el. 1 1 Ez a forma igen hosszú ideig haszná­latban maradt, ezt bizonyítja a Nürnbergi Germanisches Museumban őrzött, Szent Vitus mártírhalálát megjelenítő, hársfából készített, 1520-ra keltezhető szobrocska is (4. ábraJ. 1 2 A háromlábú bronzedényeket készítő mestereket a német kútfők Gropengeter, Gra­pengiesser, Grapengeter néven említik. Egyes esetekben a bronzedény-készítő mesterek magukat harangöntőnek (Glockengiesser) is nevezték, ez alapján feltételezhető, hogy a bronzedények és harangok öntésével foglalkozó mesterek nem különültek el egy­mástól élesen. 1 3 A háromlábú bronzedényeket az aquamailékhoz hasonlóan viaszel­veszejtéses eljárással készítették (5. ábra). A viaszelveszejtéses eljárás folyamán eg)' agy agból készített magon viaszból megformázták az elkészítendő tárgyat, ezután ke­rült sor a szelelőnyílások és öntőcsatornák kiképzésére. Ezt követően a mintát — az edénytesteken látható varratnyomok tanulsága alapján — több, egymáshoz illesztett ' ALPER 2009, 489. 8 RECH 2004, 198. 9 BENKÖ 2005, 3. 1 0 A háromlábú bronzedények tipológiájához lásd: DRESCHER 1968. 23-33. és DRESCHER 1982. 157-174. 1 1 KRABATH 2001, 33-34 1 2 KAHSNITZ 1986, 254-255. 1 3 RECH 2004, 197. 5. ábra. A háromlábú bronzedények öntéstech­nikája. Forrás: RECH 2004, 199. Abb. 5 Die Gießereitechnik der dreibeinigen Bronzegefäße. Quelle: RECH 2004, 199.

Next

/
Oldalképek
Tartalom