Folia archeologica 54.
Kocsis László - Mráv Zsolt: Egy késő római sisak arcvédő lemezének töredéke Dunafalváról (Bács-Kiskun megye)
FOLIA ARCHAEOLOGICA I.IV. 2008-2010. BUDAPEST KÉT HÁROMLÁBÚ BRONZEDÉNY TÖREDÉK A MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL POLGÁR Balázs LA LELŐHELY A visegrádi Szűz Mária ferences kolostort 1424-ben alapította Luxemburgi Zsigmond. A kolduló barátok kezdetben a régészetileg egyelőre pontosan nem lokalizálható Szent György királyi palotakápolnát kapták meg adományképpen, azonban nem sokkal az alapítást követően az uralkodó a királyi palota közvetlen közelében, a korábban a város szerves részét képező területen új kolostori épület és templom építésébe kezdett (1. ábra)} A kolostor romjaira 1962-ben bukkant rá Héjj Miklós. A feltárás 1981-ben vette kezdetét, a kolostor azonosítására pedig 1987-ben került sor. A munkálatokat 1990 óta az ELTE Régészeti Tanszék és a Mátyás Király Múzeum közös program keretében végzi. 2 A visegrádi Szűz Mária ferences kolostor kerengőudvarán 1998-ban indultak meg a kutatások. A kerengőudvar területén zajló feltárások folyamán több 14. századi, paticsos szerkezetű épületrészlet maradványai láttak napvilágot. A munkálatok során több kemencerészlet, cölöplyukak, egy gabonatároló verem és egy köves útrészlet is 1. ábra. A visegrádi királyi palota és a Szűz Mária ferences kolostor. (Búzás Gergely rajza.) Forrás: B UZÁS-M ÉSZÁROS 2008, 103. Abb. 1 Der königliche Palast und das Franziskanerkloster der Heiligen Maria in Visegrád. (Zeichnung von Gergely Búzás.) Quelle: B UZÁS-M ÉSZÁROS 2008, 103. 1 BuzÁs-Mészáros 2008, 97-98; LASZI.OVSZKY 2004, 68. 2 BUZÁS-LASZLOVSZKY-PAPP-SZEKÉR-SZŐKE 1994, 283, 285.
