Folia archeologica 53.
Zsolt Mráv: Adversus Parthos. Új adatok a pannóniai légiók és segédcsapatok Septimius Severus és Caracalla parthus hadjárataiban való részvételéhez
ADVEKSI S PARTHOS 147 Perinthosban telelt. :! s Az előkerült síremlékek alapján a thrákiai állomásozás átmeneti időszaka alatt az adiutrices légiók több katonája is elhunyt. A parthus hadjárat idején, Kr. u. 215 és 218 között a pannóniai légiók rendszeresen E-Syriában töltötték a telet, ahogy ezt a legio I és II adiutrix valamint a legio X gemina elhunyt katonáinak Zeugmában (Syria Phoenicia) talált síremlékei bizonyítják. '" A hadjárat során természetes halállal meghalt és harcban elesett pannóniai katonák Keleten és hazájukban állított síremlékei a légiók komoly veszteségeiről tudósítanak. Nem véletlen, hogy a pannóniai katonák halálának körülményeit részletező síremlékek többségét éppen Caracalla parthus hadjárata során elpusztult katonáknak állították. Beszédes adat az is, hogy a hadjárattal kapcsolatba hozható feliratos emlékek (sírfeliratok és oltárok) legnagyobb számban a két elit légióhoz, a legio I és II adiutrixhez kötődnek. Caracalla partlmsok elleni hadjáratát a feliratos források egyöntetűen expeditio orientalisivdk, illetve felicissima orienta lisnak nevezik. 1 0 Eddig mindössze egyetlen expeditio Parthical említő feliratot hoztak kapcsolatba Caracalla parthus hadjáratával (RIU 1494). Azonban a közelmúltban erről is kiderült, hogy a korábbi vélekedéssel szemben nem Kr.n. 218-ra, hanem Kr. u. 205-re keltezhető (ld. alább), 4 1 így az. oltár expeditio Parthicát említő sora nem Caracalla keleti expeditiójára, hanem helvesen Septimius Severus második paribus hadjáratára vonatkozik (ld. még alább). Nem rendelkezünk tehát olyan kortárs forrással, amely a Caracalla által megindított parthus hadjáratot expeditio Parthicának nevezné. (Ezt a megnevezést csak későantik források használják, mint Eutr. 8, 20.) Valószínűleg Septimius Severus alatti két expeditions Parthicaetői való egyértelmű megkülönböztetés miatt Caracalla parthus hadjáratának hivatalos neve inkább az expeditio (felicissima) orientális lehetett. Mindezt figyelembe véve a legio II adiutrix székesfehérvári sírsztélén említett két katonája nem egy gót háborúban, hanem egv parthusok elleni expeditio során, - a hadjárat expeditio Parthica ként való megnevezése alapján- legvalószínűbben Septimius Severus secunda Parthica felicissima expeclitio'ydhim estekel. (Az. utóbbi esetben az idősebb Ael. Flavianust Kr. u. 189-190, a fiatalabb Ael. Iustianust pedig Kr. u. 190191 körül sorozhatták be.) A székesfehérvári sírfelirat olvasata tehát a következőképpen módosul (5. ábra): D(is) M(unibus) Ael(io) о Flavjano ° quond(am) mil(iti) о leg(ionis) о II о âd(iutricis)stip(endiorum) Villi vix(it) 5 ann(is) XXX о Ael(io) Iustia no mil(iti) о leg(ionis) ei{i}usdem о stip(cndiorum) о VI о vixs(it) ann(is) о XXVI qui dcciderunt о in exped(itione) 10 [Pâ]rt(h)[ijca [о J CorneKia vagy -ius) l-l & w Perinthosban két síremlék is előkerült, amelvet a legio I adiutrix VI cohorsában szolgáló katonáknak állították: СП. III 7396; AK 1976. 640. A síremlékek keltezéséhez és Caracalla parthus expeditiójához kötéséhez ld.: SI-EIDKI 1976, 132-134. SPF.IDF.I. 1985, 607. AK 1972. 598 (Kphesos); CIL VIII 2564 (Lambaesis). Összefoglalóan ehhez ld.: ROSKNBKRI.HR 1992, 117. 1 1 L. ehhez egyenlőre Alföldv (.. korrekcióját: LŐRINC./. 2004, 301
