Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA Ayl INCI MBAN aquincumi szobor ennél későbbi."'

6 Képi programját tekintve Venus Victrixre és Dea Romára emlékeztető, de nekik nem feleltethető meg szorosan. Л szobor által megjelenített istennőben a feljebb vázolt kultusz-összefüggések szerint feltehetőleg a hasonló ideológia szerint tisztelt és megjelenített Urbs Romái avagy Roma AeternáX láthatjuk. A sisakos fejű, olykor kardot viselő istennőt sellán vagy trónon ülve, székének pajzsot támasztóan vagy anélkül ábrázolták, amint Victoriát vagy lándzsát esetleg koszorút vagy Napot - Holdat tart. Alakja az Antoninus kor folyamán sokszor feltűnik érmek hátlapjain, illetve szobrok, reliefek, gemmák által ábrázoltán, terrakotta és kerámia tárgyak díszítésében."'

7 Az éremképeken szintén gyakran feltűnő hadrianusi Templum Urbish.m ugyancsak ülő Urbs Roma istenalak volt látható. A szobornak Dea Romától határozottan elvonatkoztatható hiteles ábrázolása nincsen. Ezért nem lehetett egyetlen ismert szobor alapján sem kétséget kizáróan meghatározni az aquincumi szobor által ábrázolt istennőt. Ezáltal valószínűleg valóban Roma Aeternát ábrázolja a torzó. Lelőhelye nincsen túl messze az Urb) Romae dedikált felirat lelőhelyétől (1.), a falak amelyekből előkerültek valószínűleg egy időben épültek, azaz ugyanakkor bontották el építőanyagnak a szobrot és a feliratot tartalmazó épületet. A szobor szélessége (45 cm) azonos, vastagsága (31 cm) közel azonos a helytartói felirat hordozójának szélességével (45 cm) és vastagságával (33 cm). A két kőemlék egymáshoz viszonyított méretei arányban állnak egymással, amennyiben a ma 85 cm-es szobor egykori és a felirathordozó (105 cm) magasságai is nagyjából megegyezőek lehettek. Bár kézenfekvő a lehetőség, és a méretek sem mondanak ellent, nem jelenthető ki, hogy a helytartó feliratának hordozója volt a szobor bázisa. Annyi azonban joggal feltételezhető az. elmondottak alapján, hogy ugyanazon arányokkal rendelkező közegben állhattak egykor. Az előbbiek szerint a Pacsirta utcai szobor egy Urbs Roma Aeterna simulacrum lehetett. A régészeti topográfiai megfigyelések igazolták, hogy a legiotábor és a katonai amfiteátrum közötti, a korábbi canabaehoz tartozó terület teljes kiépülése a Severus korra, azaz a colonia alapítását Kr.u. 194-et követő időre tehető. Monumentális épiiletmaradványokként leírt romokat figyeltek meg, pl. oszlopcsarnokos épületmaradványt, illetve különböző faltöredékeket, amelyek egy része a környékről előkerült oltárok szerint, vallási természetű épületek romja is lehet.

,

s Ugyanebben az időben terjesztették a birodalom egyes tartományaiban, így Pannónia Inferiorban is Urbs Roma Aeterna kultuszát, ahol valószínűleg 212-214 között alapította meg a helytartó L. Cassias Marcellinus. A kultusz-szobor (3.) és az istennőnek szentelt felirat (/.) másodlagos lelőhelyei, amelyek az amfiteátrumtól nem messze fékszenek, lehetőséget adnak annak feltételezésére is, hogy akárcsak Rómában úgy a mintát követő Aquincumban szintén az amfiteátrum közelébe építették a templomot, és onnan hurcolták el építőanyagnak nem túl messze a szobrot és a feliratot a későrómai korban. '" KÁDÁR 1903, 71-83. az első közlésig a korábbi irodalommal. Ld. BAI.KSTROZ.ZI 1997, 1048-1068 és 696-723, Abb. 1 1-271. N.U.v 1942, 365—366; Kiegészítőlég ebhez ld. még ZSIDI 2004, 18(5-187, továbbá NKMKTII 2005, 11.3-132.