Folia archeologica 52.

Prohászka Péter: Gazdag padmalyos női temetkezés Brigetio/Komárom-Szőny Gerhát temetőjéből

PADMAI.VOS NŐI TEMETKEZÉS BRK.ETIOIÍÓI 85 Duna felé elterülő Gerhát-temetőhöz tartozott, mely e sír alapján az országúttól délre, az út és vasútvonal által zárt részen is folytatódott.-'

1 Az éremmelléklet alapján (Herennia Etruscilla bronza) pedig annak kései fázisához tartozott, mivel a temetőkbe az érem- és régészeti anyag alapján 260 után már nem temetkeznek.7 A SÍR MELLÉKLETEI ÉS ELEMZÉSÜK A Gerhát őrház közelében kiásott sír mellékleteinek legnagyobb részét ékszerek, viseleti tárgyak és a szépítkezésnél használt tárgyak teszik ki. Kétségtelenül a datálásnál a legfontosabb szerepet a sírba helyezett érem jelenti, amely I lerennia Etruscilla császárnő (249-251) Viminaciumban vert sestertiusa (

PICK 137-es típus).

2

8 A sírban való pontos helyzetéről Petrovics nem számolt be, így egyaránt lehetett az elhunyt szájában vagy a kezében.29 A korabeli szokásoknak megfelelően a nemesfémből készült érmek helyett bronzot helyeztek az elhunyt mellé.

3

0 Az éremmelléklet adás szokása Pannoniában az 1. századtól egészen az 5. századig megfigyelhető. A temetőktől függően a sírok ötödében, harmadában található sírobolus, melynek elhelyezésében a temetkezési szokások mellett az elhunyt illetve hozzátartozók anyagi helyzete is szerepet játszhatott.

3

1 A gerháti női sír datálásánál Herennia Etruscilla sestertiusa a terminus post queniet adja meg, így az érem verését követően történhetett az elhunyt sírba helyezése. A pannóniai sírokban található éremanyag illetve a további mellékletek vizsgálata azt mutatta, hogy az. esetek nagy részében sokáig használt és kopott korábbi vereteket helyeztek az elhunyt mellé a korai és középső császárkorban.

3

2 III. Gordianus trónra lépésével azonban változás figyelhető meg az éremanyagban, ugyanis a temetőkből eltűnnek a birodalmi veretek és a helyüket az ekkor aprópénzként használatban lévő Viminaciumban vert rézpénzek veszik át.

3

3 Ezt a tendenciát és az érem állapotát figyelembe véve lehetőség van a veret segítségével a sír éles datálására is. A sírban lévő sestertius felületén ugyan oxidációs nyomok illetve lerakodás van, ám a tisztított részeken jól látható, hogy nem lehetett sokáig forgalomban. lg)- a verést (250-251) követő évben/években, minden bizonnyal egy évtizeden belül, kerülhetett Herennia Etruscilla sestertiusa a sírba. A két külső peremén bevágott, cikk-cakk díszítésű bronz karikákat 1,8 és 1,9 cmes átmérőjük alapján gyűrűként viselte az elhunyt. Hasonló díszítésű ezüst és bronz gyűrűk ismertek Regensburgból,

3

4 Kölnből,

3

3 Coblenzből,

3

1' Carnuntumból

3

7 és Kiseraugstból.

3

8 Csupán a kél bronzból készült Köln Luxenburger Strassén napfényre került darab származik sírból, melyeket Antonius l'itts érme datál a 2. század első félére.

3" Riha az ezen típusba tartozó példányokat -'"> BÁRKIK /I 1949, 68. akinek véleménye szerint a temető nem nvúlt ál az országút déli oldalára. BARKOCZI 1965, 250. MARTIN 1992, 58, 3.34. I': 137, Var. 1. W (.CIKK KI 1975, 201, 236-237. A nyugati provinciák temetőiben ld. GORECKI 1975, és Pannoniában: FIT/. 1980. " Fitz 1980, 23-27, 40 1

S GORECKI 1975, 287; FITZ 1980, 40, aki arra hívta lel a figyelmet, Imgv gyakran régi használt és kopott érmeket helyeztek a sírokba. FI ÍV. 1980, 32. " H EN KEI. 1913, 43, Taf. XVI/294. Kzüstből, a belső átmérő: 16 mm. »5 H EN KEI. 1913, 44, Taf. XVI/307. Ezüstből, a belső átmérő: 14 mm. » HI-NKEI. 1913, 71, Taf. XXVII/647. Bronzból, a belső átmérő: 14 mm. PITT.IK 1983, Taf. 39,5. Ezüstből, a belső átmérő: 20 mm. ™ Kin \ 1990, 43. Taf. 13/235. Bronzból, a belső átmérő: 12 mm. W HENKKI 1913, 67, Taf. XXV/533-534. Bronzból, belső átmérőjük: 14-14,5 mm és 15-15,5 mm.