Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA AQL INCI MBAN 73 ja. A gazdag aquincumi feliratos hagyatékban

5

0 az említett példákon kívül nincs említése Urbs Romának, így a Severus kort megelőzően nem számolhatunk a kultusz helyi létével. A pannonia inferiori, s azon belül aquincumi jelenlétit kultusz meghonosításának okai ugyanazok lehettek, amelyekről feljebb már szó esett. Ennek megfelelően éppen Caracalla uralkodása alatt tűnik lel a tartományban a sacerdos Arae Augusti főpapi cím is."'

1 Az a tény, hogy például Pannonia Superiorból, vagy Moesia Superiorból, Raetiából stb. nem ismertek kultuszemlékek, a forráshiány mellett arra is utalhatnak, hogy az. egyes tartományokban feltűnő kultuszemlékek, papok (2-11.) létének végsősoron azonos okú, de egyedi megvalósítású helyi -tartományi kultuszalapítás állhat a hátterében. Nem zárható ki, hogy azon tartományokban ahonnan se pap se más kultuszemlék nem ismert, nem is került sor a helyi alapításra. A kultusz, pannonia inferiori, ezen belül aquincumi története az. Urbs Roma nak feliratot dedikáló helytartó személyén keresztül közelíthető meg. !.. Cassius Marcellinus pályafutása viszonylag jól ismert. Fiatalon cooptálták a XVviri sacris faciundis papi testületbe,"'

2 és e minőségében illetve quaestor clesignatusként vett részt a Septimius Severus szervezte hídi saeculares rendezésében,"'

3 amelyeknek főszereplője maga az Urbs - Roma Aeterna volt. Az ünnepségek színhelye és súlypontja a Kr.u. III. századra a hadrianusi Venus Felix és Roma Aeterna templomba helyeződött át, azaz a Philippus Arabs által Kr.u. 248-ban rendezett utolsó hídi saecularesig.

54 Feltűnő, hogy a sacerdotes Urbis Romae feliratainak időrendje is a Severus kortól nagyjából eddig tart. A játékok rendezésében való szerepével, amely XVviratusáviú függött össze adatolható korábbi időszakból a későbbi helytartó szorosabb kapcsolata az Urbs Roma Aeterna kultuszkörrel. A császárt képviselő és a dedikáció jogával felruházott helytartóként, illetve kultusz meghonosításért is felelős XVvir sacris faciunclisként megvolt az. összes képessége egy tartományi jellegű államvallási kultuszhely alapítására. Tekintettel arra, hogy tőle ismert az egyetlen dedikáció az istennőnek, amely nem is fogadalom miatt keletkezett, illetve a felirat állíttatása időben megfelelő az eddig vázolt jelenségeknek, a kultusz pannonia inferiori megalapítójának a császárt képviselő E. Cassius Marcellinus tekinthető, helytartói szolgálata alatt, azaz 212-214 között. 13. Az egykori Pacsirta utcából (Budapest, III. ker., a Kiscelli út és a Flórián tér között), azaz a 11—

III. századi legiotábor közvetlen közeléből, vag)' már a területéről került elő csatornaásás közben egy ülő istennőt ábrázoló szobor (3. ábra) 1913-ban eg)' későrómai falból."'"' Magassága (tör. 85) szélessége 45 vastagsága 31 cm. Feje és nyaka letörött. Venus Victrixhez különösen hasonlító megjelenése alapján kis kétséget megfogalmazva Dea Romái látta benne legutóbb Kádár Z., és ikonográfiái alapon leghamarább Commodus korinak határozta meg a szobrot, pontosabban szerinte a vélhető előképe Commodus korában készült, azaz az " Közel ezer felirat, ennek nagyjából a fele vallási természetű; a megállapítás az előkészület alatt álló RIU 7, illetve a ( II. 1112 pannóniai fascicuhisain belül Aquincum feliratgyűjteménvei alapján keletkezett, amelyhez az anyaggyűjtés már elkészült. »I Vö. KOVÁCS 2004, 79-88; vö. még Szabó 2006, 252-253. « SCHUMACHER 1973, 95-96 és SCHUMACHER 1978, 655-819, 689. Vö. CIL VI, 32324; l'IR 2, С 507, 616; Кп/ 1993, 547-549, nr. 328; LŐRINC/. 2004, 40-vö. CIL III. 10470, 13321, 13371; CIL VI, 32326.50, 32327.10, 32328.3, 32332.3, 32333.2; 42; továbbá vö. még Censorin., die. nat. 17, 8-1 1; kl. még KŐRISEK 2005, 176-178. И Vö. még BlRi.EY 1988-, 156-160; vö. még САН X2, 817 skk. és 837 skk. •>•• 111 M I к 1913, 277-279.