Folia archeologica 52.

Szabó Ádám: Urbs Roma Aquincumban. Betekintés a kultusz tartományi történetébe

URBS ROMA AQUINCUMBAN 59 formában Hadrianus uralkodási idejénél korábbra nem tekint vissza, annak ellenére, hogy a tartományokban már korábban létesültek templomok Roma tiszteletére. A kultusz rómavárosi létesítése a tartományi gyakorlat visszahatásának látszik. Roma kultuszának-először Smyrnában kr.e. 195-ben emeltek templomot,

9 később a keleti majd a nyugati nagyvárosokban az uralkodó és Roma tisztelete összekapcsolódott.

1

0 Nyugaton a minden provincia számára példamutató Hispania Citeriorbeli, Kr.u. 15-ben alapított tarracói székhelyű tartományi császárkultusz szertartásait végző főpapok közül néhányuk címében szerepelt az egyik kultusztárgynak megfelelően Urbs Roma.

1

1 Hasonlóképpen a három Galliában is belefoglalták a lugdunumi oltár nevébe Roma nevét, Augustus neve mellé.

1

2 Róma városában a kultuszt az alapító Hadrianus tervezte Templum Urbisban ápolták, még a IV. században is. Az Urbs Roma és Venus Felix tiszteletére készült 145 méter hosszú és 100 méter széles templom Rómában a Colosseum mellett helyezkedik el, a Velia oldalában a Via Sacra mentén. A templomban két egymásnak háttal álló cellában helyezték el az ülő alakban ábrázolt Venus Felix és Roma Aeterna, azaz Urbs Roma szobrait, előbbi keletre nézett, utóbbi nyugatra.

13 Ikonográfiájuk az ideológiai rokonságból eredően hasonló volt Venus Genetrix, illetve Venus Victrix, valamint Dea Roma képeihez. Urbs Roma Aeterna kultuszszobrának részletes képe nem maradt fenn, éremképeken látható sisakos űlő alakja, amely a korábbi Dea Roma ábrázolásoktól alig különbözik.

1

4 Egy rá utaló leírás szerint, trónusának bal oldalához támasztott pajzsa alatt a szent kígyót lehetett látni.

1

5 A templom kultusz-szobrára utaló ábrázolás lehet Hadrianus Kr.u. 134-138 között vert aureusának a hátlapján látható, a körirat szerint Roma Aeterna alak. Az éremkép az istennőt ülve ábrázolja, jobb melle fedetlen, jobb kezében a Na]) és a növekvő Hold, balról pajzs támaszkodik a trónnak, illetve jobbjával lándzsát szorít magához, fején sisak.

1(

) A templom előterében később helyet kaptak Marcus Aurelius és Faustina ezüstszobrai, továbbá egy oltár, amelyen az újonnan egybekelt párok áldoztak. Benne állt Minerva szobra, illetve még sok egyéb, amelyekről részleteket nem, csak utalásszerűén tudunk.

1

7 F.pítésében több fázis különíthető el, dedikációja április 21-én a dies natalis alkalmával történt. A dedikáció évére vonatkozólag két évszám maradt fenn, eszerint 121-ben vagy 134/135-ben dedikálták a templomot,

1

8 a numizmatikai források arra engednek következtetni, hogy Antoninus Pius fejeztette be.

1'

1 " I.d. lacitus, ann. 4, 56: primos templum urbis Romae statuisse..."; vő. még WISSOWA 1912, 340. I» Vö. WISSOWA 1912, 341-342; FAVER 1976; MKLI.OR 1981, 950-1030; see more FISIIWICK 1987, 48-55. 1

1 Vö. Tacitus, ann. I, 78: „Templum ut in eolouiaTarraconensi strueretur Augusto petentibus Hispanis permissum, datumque in omnes provincias exemplum.", összefoglalóan Id. ALFÖI.DY 1973; A tartományi császárkultusz székhelyéhez Id. Atmi.nv 1978, ccol. 570-644. '2 Ld. pl. FISIIWICK 1996, 87-100. I* 14. Serv. Aen. 2, 227 - Templum Urbis Romae; HA, Hadr. 19, 22 - Templum Urbis; Amm. Marc. 16, 10, 14 - Urbis Templum; Cassipd. Chron. - Templum Urbis; Aurel. Vict. 40, 26 - Urbis Fannin; Mamert. pan. lui. 2, 1, 1 - sollemne Sacrae Urbis; a templom építéséről Cassius I)io is megemlékezett - 69, 4, 3; 71, 31, 1 - a terveket kommentáló Apollodórosz halálát is feljegyezve; Prud., r. Symm. 1, 221 - Urbis Venerisque templa; valamint feltehetőleg a I listoria Augusta (I IA) egy további utalása is erre a templomra vonatkozik: trig. tir. 32, 5 — Templum Veneris; Id. még I h. Mommsen ed., Chron. Min. (Berlin I892-) 146; Hieron. a. Ahr. 2147: Id. még BoArwRlGH l 1987, 99-102, 120-132 és 268. il Ld. BALI S iRozzi 1997, 1048-1068 és 696-723, Abb. 11-271. Egy rá utaló leírás: „collá verő cum capitibus erectis post clipeum, id est inter scutum et simulacrum deae, latebant, iit est in templo Urbis Romae" - Serv. Aen. 2, 227 . m BMC III, 328, nr. 700-702, t. 60, 17. " Vö. Dio 71, 31. 1 ; Serv. Aen. 2, 227; HA, trig. tyr. 32. I» Athenaeus VIII. 63, p. 361 f; Hieron. a. Ahr. 2147. I" Vö. COHEN Hadrian 162, 1420-1423; Pius 698-703 és 1074-1076; A szakirodalom alapján tömören összefoglalta legutóbb Siros 2004, 127-129.