Folia archeologica 52.
T. Dobosi Viola: Gravetti lelőhelyek Pilismarót környékén
(ÍRAVKITI I.LI.ÖIIKI.YKK PILISMARÓI KÖRNYÉKÉN közösségek rövid ideig tartó megtelepedésének maradványai. Jelentőségük nem a régészeti leletanyag minőségében, hanem két egyéb vonatkozásban van: - a települési hullámok ritmikusságának bizonyítéka, (azaz az „inter" időszakokban megnő a települések száma, értelemszerűen a népesség), - a közvetlen szuperpozíció, az. állandóság igazolása: az 50—100 cm lösz lerakódásához szükséges idő eltelte utána számos, ugyanolyan adottságú dombtető/paraboladűne esetén is ugyanarra a helyre tértek vissza: expedíciós utak, vadászösvények? A települési taktika is módosult. Az epigravetti időszak népcsoportjai már „kimerészkedtek" az Alföldre is (Jászság, Szeged: epigravetti, Madaras: ságvári kultúra). Elhagyják a korábbi gravetti törzsterületeket, s átmeneti tanyáik laza szövedéke behálózza az Alföldet is. A lelőhely-füzérből egyetlen nyilvánosságra hozott ('14 dátumunk van éspedig Pi 1 i s m aró t-Pál r é tr ől : Hv 12 988: 13 130 ±100 BP A koradat a régészetileg várható és az egyéb geokronológiai dátumok alapján becsült értéknél fiatalabb. Prof. Dr. Mebus A. Geyli az ellentmondásra a következő választ adta: „Last, but not least, a mollusc sample from upper palaeolithic site was dated which should be between 16 000 and 19 000 years old. The 14C age of only 13 000 might be the result of isotopic exchange with a contamination of 20% during the whole holocene. This content is still in a possible range." 3 6 A pilismaród ásatások egyik régészeti eredménye az volt, hogy közeli szabadtéri lelőhelyen megtaláltuk a korábban a „pilisszántói kultúra" néven elkülönített lelőhelyek vezér(és csaknem kizárólagos) leletét, a tompított hátú mikropengéket, ám szabályos települési körülmények között, más eszközökkel együtt. A barlangok késő jégkori rétegeiben a régészeti hagyaték: csekély számú és típusszegény eszközkészlet és gazdag fauna. Az apró hegyek nem kultúra-, hanem funkcióspecilikusak: a Pilis (és talán részben a Bükk) barlangjainak eszközkészlete a szélsőségesen aszimmetrikus típusösszetétellel az epigravetti vadászok átmeneti menedékei lehettek. 3 7 ESZKÖZKÉSZLET A hagyományos 1). de Sonneville-Bordes-Perrot-féle típuslistába 3 8 csak a hiteles, ásatáson feltárt vagy a lelőhelyhez biztosan köthető leleteket vettük fel (3. táblázat). Típus: 1-2. pengevakaró; 3. kettős vakaró; 5. vakaró retusált pengén; 7. legyező alakú vakaró; 8. szilánkvakaró; 9. köralakú vakaró; 10. hüvelykköröm. •«' M. Л (.су 11 levele Pécsi Mártonhoz 1985. április 12-én. ;'< A „barlangi eszkimó" elnevezés, amit Vértes I.ászló is használt ezeknek a lelőhelyeknek a lakóira, Kormos Tivadar leleménye. Lambrecht Kálmán Az ősember című, 1926-tól több kiadást megért könyvének utolsó fejezetét Kormos Tivadar írta. Az egyik kis epizód címe: /1 pilisi hegyek „eszkimója". M A F. Bordes és D. de Sonneville-Bordes-J. Perrot féle típuslisták, a kumulatív grafikonok és indexszámítások ma már konzervatív módszereknek számítanak. Helyettesítésére és/vagy megújítására számos kísérlet történt. Miután legelterjedtebb még mindig a konvencionális-formális tipológián alapuló leíró módszer, s egy sot újítás Sonneville-Bordes „köpenyéből bújt ki", a konzervatív módszerek még mindig megbízhatóan tájékoztatnak egy-egy lelőhely típus-spektrumáról. A pilismarón lelőhelyeken talált összes eszköz mennyisége, minősége, tipikussága amúgy sem alkalmas egy új rendszer kialakítására
