Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

258 BuzÁs GERGEI.V - GRÓF PÉTF.R - GRÓH DÁNIEL - KOVÁ I S ISTVÁN 3. KÖZÉPKORI KÚT AZ ISKOLA UDVARÁN 1984-ben az épülő tornacsarnok helyén és környezetében, igen csekélv anyagi forrásból két kutatóárokkal és két szelvénnyel, alig több mint 50 m- területen megelőző ásatást végeztünk.

1

4 Az iskolaépület északkeleti sarkánál, a jelenlegi felszíntől mérve 170 cm mélységig követhető középkori, armírozott falsarok került elő. (Az ugyanitt megtalált, a 18. századi temetőhöz tartozó sírokról a 2005. évi feltárás ismertetésénél lesz szó.) Az iskolaépülettől északra az akkori lőterem és csónakház melletti kutatóárokban 1,5 m mélységben egy szabályos, kerek, 170 cm külső, 120 cm belső átmérőjű kőkút bontakozott ki. A szabálytalan kövekből megépített falazatot a kút nyílásától számított 5,5 m mélyre leásott 20-25 cm vastag, négyzetes, tölgyfa gerendákból ácsolt kettős - alul négyszögletes, felül nyolcszögű — keretre helyezték rá. A kút mellett köves ill. habarcsos járószintet dokumentáltunk. A kút betöltésének felső rétegében kő, köves föld, majd lentebb — 2 m mélységtől - gazdagabb leletanyag került elő: 2-3 m mélyen üvegtárgyak (cseppes pohár töredéke stb.), vastárgyak, áttört bronz ruhadísz, I. Lajos ún. „szerecsenfejes dénárja", kályhacsempe-töredék, kerámia leletek, orsógomb, nagy tömegű állatcsont, növényi magvak. Ebből a mélységből kiemelkedő leletnek tekinthető egy kétélű, egyenes Í4. századi vaskard. A mélyebben levő rétegek bontását nehezítette, a folyamatosan betörő talajvíz. 4-5 m mélységből állandó szivattyúzás mellett további nagymennyiségű kerámia, csont számszeríjdió, majdnem teljesen ép fehérkerámia pohár, hordódeszka és megmunkált gerendamaradványok ket ültek elő. Az előkerült leletek alapján a kút kiásását és használati idejét a 14. század második felére tehetjük. Ásatási megfigyeléseink szerint a 14. századvégétől, a 15. század elejétől feltehetően elszennyeződött és hulladékkal töltötték fel, illetve dögkútnak használták. 2000-ben lehetőség nyílt és a tornacsarnok közötti levő 2 toldaléképület (csónakház, lőterem) lebontása után a terület megkutatására. Az iskola falától húzott 10x2 m-es szelvény felső rétegeiben 120 cm-ig 19-20. századi építési törmelék került elő. A szelvény É-i végében 120-130 cm mélyen rábontottunk az 1984-ben feltárt 14. századi kút kávamaradványára és újra dokumentáltuk a kút melletti, a jelenlegi felszíntől 140 cm mélyen levő habarcsos járószintet. A kút fala mellett kirajzolódott a kútásó gödör beásásának vonala. Ä szelvény déli végében, az iskola alapozását vizsgáltuk. Statikai problémák miatt csak 1 m-es szakaszon bontottuk ki a cca. 75 cm mélységig alapozott, rossz minőségű barokk köpenyfalat. Alatta alig 0,5 m

2-es felületen középkori kőfal nyomait találtuk meg. A fent említett problémák miatt komolyabb kutatást itt nem végezhettünk. 175 cm mélyen a középkori falhoz simulva derékszögben záródó, 2x 1,55 m-es habarcsfelületet bontottunk ki. A mintegy 1 0-20 cm vastagságú, szélei felé peremesen felhajló felület a/ iskola ÉK-i sarka felé — szelvényünkön kívül is - tovább halad. Funkciója egyelőre nem egyértelmű, lehetséges, hogy egy malterkeverő hely volt. Alapozásnak gyenge, ipari tevékenységére utaló nyomot vagy leletet nem találtunk. A felette levő betöltésben 1534-es ezüst dénár, 15. századi kerámiatöredékek, kályhacsempe-töredék került elő. A habarcsfelület alatt 40 cm-től kavicsos mederréteg kezdődik, amely sóderes, iszapos összetételűvé válik. A 130 cm vastag réteget 3 m mélységig követtük, itt őskori kerámiatöredékek kerültek elő. Létrejöttét a mai Apátkúti patak egykori mederváltozásainak köszönhette. 4 GRÓF-GRÓII 1996, 4-5.