Folia archeologica 52.

Búzás Gergely - Gróf Péter - Gróh Dániel - Kováts István: Középkori településmaradványok, 18. századi plébániatemplom és temetőrészlet a visegrádi Rév utcából

256 BÚZÁS GERGELY - С.КОЕ PÉTER - GRÓH DANIEE - KOVÁTS IMVAN Az épület belsejében, a déli középkori helyiségben nyitott kutatóárkunkban, a középkori bejárati ajtó alatt egy pinceajtó fülkéjének boltívét értük el. Az ajtó magassága arra vall, hogy a pince nem lehetett boltozott. Pontos kiterjedését nem ismerjük: biztosan csak a ház déli helyisége alatt igazolhatjuk létét, mivel az északi helyiség területén nem volt módunkban ásatást végezni, de azok a falkutatás során előkerült nyomok, amelyek azt sejtetik, hogy a ház északi része alatt a barokk korban is pince volt, amellett szólnak, hogy a középkori épületet teljesen alápincézett háznak feltételezzük. A középkori ház emeletét részletesebben vizsgálhattuk meg. Az északi fal emeletén belülről egy középkori ablakfülke baloldali szélét fogtuk meg, a záradék már elpusztult, de a boltozat szegmensívét indító tégla lenyomata még felismerhető volt. Az ablakkáván jé) állapotban megőrződött a középkori vakolat. A keleti fal északi fele középkorinak bizonyult, belső oldalán egy téglával befalazott falifülke is előkerült belőle. A középkori fal középső és déli fele nagyrészt elpusztult, akárcsak az elbontott déli és a nyugati fal. Ezen megfigyelések alapján megállapíthatjuk, hog)' az épület magja eg)' kb. 15x7,5 méteres, alápincézett, emeletes középkori ház, melynek pinceszintje és emelete síkmennyezetes, földszintje részben vagy egészben dongaboltozatos volt. Mindegyik szint feltehetően két helyiségre volt osztva. Az épület földszintjének bejárata a nyugati homlokzatának déli végében nyílott, a pincéé pedig pontosan alatta. Az. emeleti feljárat helyére nincsenek adataink. A ház ablakai a nyugati és az északi homlokzaton helyezkedtek el. A ház déli oldala mellett egy másik középkori épület állhatott, melynek egy falszakaszát a mai iskolaépület 18. században épült déli szobájában tártuk fel. A falnak csak csekély felmenő szakasza került elő, déli oldalán egy középkori téglapadló részletével. A fal északi oldalába belevágott egy barokkori koporsós sír széle. Ennek az. épületnek további részletei kerültek elő a mai utca alatt 1964-ben és 1981-82-ben, illetve az iskola udvarának délkeleti része alatt 2005-ben. Az iskolába belefoglalt középkori ház keltezésére régészeti adatunk nincsen, az egyetlen támpontot a bejárati ajtó faragottkő kerete jelenti. A szemöldökgyámos keret sajátossága a félkörtetagos szemöldökgyámforma, illetve az, hogy a profilálatlan szemöldökgyám az élszedett profilon belül helyezkedik el. Mindkét megoldás a 14. század második és a 15. század első felére jellemző. A típus egyik valamivel gazdagabb változata ismert a visegrádi királyi palota Zsigmond-kori anyagából,

1

0 egyszerűbb párdarabja pedig az esztergomi érseki palota konyhájából.

1

1 Hasonló, az élszedésen belül elhelyezett profilálatlan szemöldökgyámok a 14. századi és 15. század eleji itáliai építészetben is megjelennek.

1

2 Az épület elrendezését és nagyságrendjét tekintve nem áll egyedül az Anjou-kori visegrádi emlékanyagban. A királyi palota délkeleti épületébe befoglalt egyik Anjou-kori, feltehetően még Károly Róbert-kori, emeletes kőház tekinthető a legfontosabb analógiának. Ennek 20x7,5 m-es mérete, emeletes, szintenként kétszobás elrendezése igen hasonló a mi épületünkhöz. A palotába befoglalt ház emeletre vezető lépcsője a két szoba között helyezkedett el, az egyik földszinti szobáját pedig hvpocaustum fűtötte.

1

3 Ezen párhuzamok alapján a mai iskola épületének középkori magját egy Anjou-, vagy Zsigmond-kori lakóházként értékelhetjük. i" BuzAs 1990. Szerk. kat. 79. 91. o., 193. kép. И A konyhát a 14. századra keltezi: HORVÁTH 1990. 1

2 Például a firenzei Bargello XIII. századi épületébe másodlagosan beépített földszinti ablakok keretein, vag)' a luttai Villa Guinigi 15. század eleji épületének földszinti ablakain, is BrzÁs 1992.