Folia archeologica 52.
Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely
244 MÉSZÁROS ORSOI.YA A fiascóknak (palack) hasonlóképpen több típusuk van méretük szerint. Tojásdad formájú szűk edények szűk és hosszú nyakkal, főképp bor tárolására használták, kiürülés után újra felhasználva. A boccale (serleg) hasas edény valamivel szűkebb szájjal. Lehet fogantyúja és talpa is; mérete többféle. A rinfrescatoio (frissítő tál?) különböző méretű és díszítésű edény, időnként talppal ellátva. Hideg víz tárolására, gyümölcsök és ital húsítésére használatos. PARIGINI MUNKÁJÁNAK RÉGÉSZETI ÉRTÉKE A Velence környéki Torcellóban felfedezett 7-8. századi üveghuta indította el a középkori üveghuták iránti mélyebb érdeklődést Itáliában. Az 1960-6l-ben végzett feltárás után egészen a mai napig számos újabb műhelyt tártak fel a 6-16. század közötti időszakból. Az eddigi eredmények alapján három nagy üvegkészítő központ rajzolódik ki: 1. Velence környéke a Pó torkolatvidékéig (Veneto és Emilia Romagna), 2. Genova környéke és Liguria, 3. Toscana Firenze központtal. 3 8 Az itáliai kutatások rendkívül gazdag adatközléseivel párhuzamosan az Alpokon túli üvegműves központok kutatása is régóta zajlik. (Németország, Észak-Gsehország, Lengyelország valamint Franciaország, Németalföld és Anglia.) Az üvegmühelyek és üvegművesség kutatása több tudományág együttes vizsgálataira támaszkodik. Az alábbi problémakörökre bontható: 1. Topográfia, a műhelyek helyszíne, környezete. Művészeti központok. 2. Technológia: nyersanyagok (származási hely, kémiai összetevő), tüzelőanyag. 3. Kemencetípusok: olvasztó-, üveg- és hűtőhuta. Kemencék hőmérséklete. 4. Munkaeszközök: fém-, fa-, agyag- és kőeszközök. 5. A mesterek társadalmi és gazdasági helyzete. Munkaszervezet, vándormesterek. 6. Üvegáru típusa, használati célja, díszítése, művészeti értéke. 7. Az üvegáru kereskedelemben való részvétele. Megrendelők. 8. Régészeti maradványok archeometriai és egyéb természettudományos vizsgálata. A magyarországi üvegműhelyek régészeti feltárása és üvegleleteik alapos rendszerezése mintegy három évtizede kezdődött el túlnyomórészt a budai anyagra támaszkodva. A késő-középkori üvegművességet és ásatási eredményeket legutóbb Mester Edit foglalta össze. 3 9 Az eddig feltárt műhelyek között monostori, városi, erdei üveghutákat ismerünk (pl. Pásztó, Visegrád-Bene-telek, Diósjenő). A városi üvegműhelyeket gazdagítja a Visegrád Rév u. 5. sz. alatt feltárt üveghuta, melyet leletei és elsődleges archeomágneses vizsgálata a 15. század második felére, 16. század elejére keltezik 4 0 (10. ábra). Parigini mester ezzel egykorú munkája a visegrádi műhely értelmezésében jól használható. Az. itt álló négy kemence, a munkaeszközök és az üvegkészítés technikájának kérdésében adhat támpontokat. Elsősorban a régészeti adatokat felhasználva - a fenti források bevonásával együtt - az alábbi kérdésekre keressük majd a választ: :, s Az itáliai régészeti eredmények rövid áttekintése: MI-.NDKRA 1991. 15-20; STIAFFINI 1999. 11-15. Módszertani és technológiai kérdésekről: MKNDERA 1999, 217-225. Budai üvegekről: GYÜRKY 1986; GYÜRKY 1991. Üveghuta ásatásokról összefoglalóan: MF.STF.R 1997, 6-11.; Azóta Pásztóról: VALTER 2002, 425-435. A 20. század elejéről is ismerünk üveghuta feltárásokai valamint az üvegkészítésről szóló elméleti összefoglalásokat. Ismertetésük szintén: MFSIER 1997, 6-11. 41 1 Az archeomágneses eredmények: Márton Péter szóbeli közlése (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Geofizikai Tanszék).
