Folia archeologica 52.
Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely
236 MÉSZÁROS ORSOI.YA A kemence alaprajza Agricola ábrázolásán kör formájú, de a szövegben megadott hosszúsági és szélességi értékek ovális formára utalnak. Nem kizárt, hogy négyszögletes alapú kemence is egyaránt alkalmas volt üvegolvasztásra. Neri-Merrettinél a méretek bármilyen alaprajzi formát megengednek, de a fűtőcsatorna jellege és helyzete talán inkább a négyzetes formára utal. A tüzelési technikáról és a füstelvezetésről többet ír Merretti, leírása összhangban van az Encyclopédie illusztrációjával (2. ábra): [Az elsőt calcariának nevezik és a sütőkemence módjára készítik. 10 láb hosszú, szélessége legfeljebb 7 lábra nyúlhat ki, magassága 2 láb. Egyik oldalán csatorna van, körülbelül 6 hüvelyk kiterjedésű, négyzetes, aminek a felső felülete a kemence felületével egy szintben van, ahonnan az oldalak szájnyílása nyílik kb. 9 hüvelyk szélességben. A csatornába a szenet vetik, lángja átjárja a kemencét és az üvegmasszát is. Fölötte a sötét füst átszáll, és a calcaria szájnyílásán át távozik. A mester az üvegmasszát nem mozdítja meg addig, amíg minden füst ki nem szállt. A szenet a hamuval együtt vasnyalábbal a hamugyűjtőbe húzza ki és ereszti le, ami a padlón vagy egy üres felületen fekszik. |: 1 ÜVEG- ÉS HŰTŐ KEMENCE A második kemence, az üvegkemence (fornace) a műhelyek legfontosabbika, nemcsak Parigini ír róla részletesen, de bőbeszédűbbek az. egyéb források is. A 12. századi Theophilus az első, aki részletesen és elég jól értelmezhetően ír erről a kemencetípusról, de jellemzése eltér a Parigini-félétől. A Theophilusszal közel egykorú források kemencéinek közös jellemvonása, hogy általában téglából építettek, két kamrára osztottak külön a tűztér és külön a munkatér számára, alaprajzuk lehet kör vagy téglalap illetve négyzet alakú is. Az alaprajz kérdésében Charleston azt a megállapítást teszi üvegkemencékről szóló munkájában, hogy a Földközitenger vidékén a kör alakti üvegkemencék a jellemzők, melyeknek két-három kamrájuk van, az Alpokon túl pedig a négyzetes kemencék, melyek két részre osztottak: egyik felük az olvasztásra, másik az. üvegkészítésre alkalmas. 2 4 A tipológia meglehetősen általánosított, a Velence melletti Torcellóban négy különböző alaprajzú kemencét találtak: négyzet és téglalap formájút, kör alakút és hosszúkásat.r > t^gy 1458. évi francia kézirat négyzetes formájú üvegkemencét ábrázol (3. ábra). A Parginihez hasonló részletességű leírások és hasonlójellegű kemencék a 16. századi forrásokban maradtak meg. [... egv nyers agyagból készült kerek kemence, mely nem mészalapú, átmérője 4 kar, magassága 6 kar. Először a tüzelőcsatornát kell elkészíteni, ez a kemence közepén fusson. Azután a kemence héján körbe, alacsonyan egy két-háromnegyed kar vastagságú megvastagítást (padka) kell kialakítani, amire a tégelyeket lehet Prior Call cnin vocatui; el ad modum fúrni fabricata esi. longitudine decern , latitudine, ubi quam maxime patet, septem, et profunditate duorum pedum. In uno ejusdem latere fossam habet sex circiter pollicum, quadratam, cujus superior fades cum superficie fornacis in eodem plana jacet. et ab eadem prope orificium lateribus, novem circiter pollicum latitudine, fecern it ur. In banc fossam carbones suos conjiciunt, quorum flamma отпет quaquaversum farnacem pertransit et a fornice in fúltam reflecitur, cujus superficiem fumus aler supervolitans, per orificium catcariae egreditur. Et vitrarius quidem frittam antea non commovet, quam fumas omnibus abierit. Carbones, ut in aliis jornacibus, super ferreis cratibus recumbunt, unde cineres in cinerarium, quad in eodem cum pavimento vet urea piano jacet prolabuntur. NERI-MERRETI 1668, 278-279. 24 STIAFFINI 1999, 45-50; CHARLESTON 1978, 10-29, 32-33. Charleston elmélete legújabban: NEWTON-DAVIDSON 1989. (említi: STIAFFINI 1999, 50.) GASI'ARETIO 1967, 70-71. Összefoglalóan: LECIJF:WI<:Z.-TABA<:ZYNSKA-TABACZYNSKI 1977.
