Folia archeologica 52.

Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely

EGY 15. SZÁZADI TOSZKÁN ÜVKGMITIEI.Y 233 cáréra vonatkozik) nagy felületűnek kell lennie, közepén egy nyílással, amin keresztül a vaseszközökkel benyúlva lehet összeállítani az üvegmasszát. A két nagy kemence mellett több kisebb van a tárgyak hűtésére (fornetti), vízzel teli vályú a vasszerszámok állandó hűtésére és faeszközök: kádak, dézsák, kosarak, teknők. Az épület mellett kútnak kell lennie az állandó vízszükséglet miatt, valamint egy raktárhelyiségnek illetve állványzatnak a kész tárgyak tárolása céljából és lehetőség szerint egy kovácsműhelynek is. A berendezési tárgyak mellett az apró tárgyakat és munkaeszközöket is számba veszi a mester. Ezeket a kemence oldalára akaszthatják vagy akár saját székeikre. Mindenekelőtt fontosak a hőálló tégelyek, melyekből több különböző méretű és típusú van, külön fajta a színes üvegek számára. A fornacé

ban 9 tégely fér el, de készleten sokkal többet kell tartani. Az edényeket ugyanabból a hőálló agyagból készítik, mint a kemence alsó részét. A vaseszközök között kisebb-nagyobb lapátokat, csiszoló- és kavarórudakat, parázskihúzókat, ollókat és más vágóeszközöket, kalapácsokat, mérleget továbbá üvegfúvócsöveket sorol fél a szerző. Az üvegek előállításához szükséges nyersanyagok részben helyi, részben import anyagok. A szódát minden esetben külföldről kell hozatni, legjobb minőségűnek a szíriai vagy levantei szóda számít, míg gyengébbnek a spanyol vagy dél-francia. A szóda mellett a másik legfontosabb alapanyag a homok, ez a közelből, az Arno folyó környékéről származik.

9 A két anyag egyenlő arányban szükséges az iivegmassza összeállításához, ami a kifőzés folyamán 25%-os térfogatcsökkenést eredményez. A két alapanyagon kívül használt, ún. tört üveget is felhasználnak. Az. üveget előállító mesterek 11-en vannak, 8 mester és 3 legény, utóbbiak közül kettő állandó dolgozó. A mesterek különböző, már szakosodott munkát végeznek. Egy közülük a tűzmester, aki egyúttal a palackokat is készíti, ő felelős a fornace megfelelő működtetéséért. Egy másik mester a kancsókészítő, a többi hat pedig a poharak készítésén dolgozik. A legények a calcaré

ban állítják elő az üvegmasszát, de valószínűleg minden munkába besegítenek. Nagy mennyiségű napi terméshozamot ír le Parigini, amit azonban ideális állapotnak tart ő maga is, s elismeri, hogy a mestereknek normál körülmények között több időre van szüksége. A terméshozamból származó bevételt azonban nem tekinti maximálisnak. A I 1 mester fölött lennie kell egy irányítónak, akinek személye és rangja homályban marad, csak a tervezet elején jelenik meg a házelosztás kapcsán. Az üvegkészítés mindennapi munkájában ő maga ténylegesen nem vesz részt, talán a megrendeléseket, a műhely ügyintézését bonyolítja. A I I dolgozó az üvegműhely méretéhez képest túl soknak tűnik, de más példa is akad arra, hogy ennyi ember dolgozik együtt. Szintén a 15. század végéről ismert egy adat, egy muranói mester kerül Firenzébe I. Cosimo Medici meghívására. Az. ő műhelyében 1 1-en dolgoznak, egy évszázaddal később egy másik toszkán műhelyben 21-en.

1,

1 EGYKORÚ ÜVEGKÉSZÍTÉSI TECHNIKAI LEÍRÁSOK ÉS PARIGINI MUNKÁJA A KEMENCÉK ÉRTELMEZÉSE, MUNKAESZKÖZÖK A hagyományos üvegkészítésről fennmaradt források alapvetően kétfélék: levéltári források vagy értekező jellegű leírások. A levéltári források az adott terület műhelyeiről vagy a mesterek gazdasági és társadalmi helyzetéről adnak képet, míg utóbA Firenzétől délre, mintegy 30-40 km-re fekvő San Giovanni Valdarnóból származó homokot Itália legjobbjának tartják más szerzők is, világos, ragyogó, színtiszta homok. CONTI 1976, 102; Si'AI.I.ANZANI 1982', 575. (16. j.) 11

1 IÁDDIÍI 1954, 32. A nagy létszámú műhelyekről a 15. század közepétől vannak adatok.