Folia archeologica 52.

Mészáros Orsolya: Egy 15. századi toszkán üvegműhely

222 MF.SZÁRÍ ÏS ORSOLYA A SZERZŐ ÉS MUNKÁJA A szöveg a Medici vegyes iratok között maradt fenn, a „Negozi di vari magistrati al tempo di Cosimo /" című gyűjteményben, amely 15. század előtti és utáni iratokat tartalmaz. Guasparre di Simone Parigini munkáját Marco Spallanzani a szövegben szereplő pénznemek változásával és a szerző életútjának követésével az 1481. évre vagy a szorosan azt követő évekre helyezte. 5 A szövegben párhuzamosan emlegetett aranyforint és kis líra használata épp a két pénznem közötti átmenetet jelzi, a közöttük lévő értékkülönbség (1 aranyforint=6 líra), melyet az üveghez szükséges nyersanyagok értékénél tüntet fel a mester, az 1481. évre tehető. A másik keltező körülmény maga a szerző személye. Több más forrás tanúsítja, hogy ismert mesterről van szó, aki 15. század végén firenzei műhelyekben dolgozott, tisztségeket viselt, sőt már apja is üveges mester volt. 6 Guasparre Parigini írásának célja és eredménye nem ismert, ahogy az sem, kinek szánta művét pontosan. A megszólítás révén megrendelésre következtethe­tünk. Lehetséges, hogy a Mediciek üvegműhely létrehozását tervezték, s ehhez szükség volt egy tapasztalt mester javaslatára. A Firenzétől északra eső, közeli Mugellóban alapítandó üveghuta tervezete végül is nem tudni, megvalósult-e, mert néhány évvel később a szerzőt már egészen más hivatalban találjuk: a firen­zei Santa Felicità apácakolostor gazdaságának számtartója. 7 Munkájában - gondosan figyelembe véve egy üvegműhely költségeit - a műhely alapításának előnyeire és hasznára igyekszik felhívni a figyelmet. Áz első részben az üvegkészítésre szolgáló házat, berendezését és a szükséges eszközöket részletezi a ráfordítandó költségekkel együtt, azután a mesterek munkájának és készít­ményeik értékét, végül pedig a terméshozamot, a ráfordított munka és a befolyó jövedelem arányát. RITRATTO 1)1 QUELLO BISONGIA A FARE L'A RTE E MES FIERI DKL VE FRO IN MUGELLO Nota per volere fare di nuovo nel contado el mestieri e arte del vetro bisognia in prima c[i]oè: Una casa per una famiglia che abia elmeno tre camere, parte per colui che à a gover­nare e parte per maestri overo lavoranti e garzoni, e masserizie comunali come bisognia a una casa, di legnami e stovigli e altre cose. A uso di fornace antica a quat­re luoghi bisongnia siena 8 maestri e 3 garzoni, che bisongna loro 2 buone letta e grandi, e fornite e mutare loro d'ogni 15 di le lenzuola, el resto délia casa con quel­li abituri che si richiegono. E questa casa о appiccato a questa casa sia una stanza terrena, che vorrebbe essere per l'uno verso braccia 12 in circa e per l'altro braccia 20 in circa potendo per farvi drento la fornace e le calcare, c[i]oè el forno da cuo­cere el vetro overo conporlo e|IJ vetro nuovo, e scaklare e vasi per metterli in for­nace. F. ancora 2 о 3 fornetti piccoli per temperare e lavori forti che non vanno saldi, dove si pongono a temperare e bichieri e le guastade. E bisongnia un truogolo in detto ltiogo come da lavare panni, che tenga Г aqua, che à a stare tuttavia pieno per fredarvi dentro drento et ferri quando si tramuta el vetro e per molli altri servigi, che accag[i]ono. E ancora bisongnia vi sia el pozzo in detto lu[o]go, perché molta aqua bisongnia per più conci. -• SPALLANZANI 1982,570-571. E T ADDF.I 1954, 17, 19, 102-103. - SPALLANZANI 1982, 571. (8. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom