Folia archeologica 52.
Priskin Katalin: A csengelei kun vezér lovának genetikai vizsgálata
A CSKNGKI.EI Kl N VEZÉR LOVÁNAK GKNK i l KAI VI/.SGÁI.ATA 219 A vizsgált szakaszon megfigyelhető nukleotid-sorrendet egyeztettük az NCBI szekvenciaadatbázis több, mint 800 lóból származó szekvenciájával. A csengelei ló 15 egyeddel mutatott teljes szekvenciaazonosságot, ezek közül 14 egyed fajtája ismert. Tíz szekvencia származik melegvérű fajtáktól. Két dél-török (kukorova), egy connemara, egy lipicai, egy mustang, egy kazah ló, mely egy Kr.e. 3. századi kazahsztáni ásatásból származik, és két kaszpi és két arab ló. Említésre méltó, liogy a csengelei minta releváns szakaszának bázissorendje jellemző a Seglawi vérvonalra, amely egyike a legősibb, az arab telivért alapító lovaknak. A fennmaradó négy szekvencia hidegvérű fajtáktól (egy Posavina, két Noriker és egy Hallinger) származik. Az adatbázis három, az A4 haplocsoportba sorolható mintát tartalmaz, még, melyek közül egy távol-keleti (cheju), és két kaszpi fajtájú (2. ábra). Tekintve, hogy a mintával egyező szekvenciájú egyedek közül a fent említett Seglawi vérvonalú arab lovak anyai eredete a leghitelesebb, továbbá, hogy ez. a nukleotid-sorrend túlnyomórészt melegvérű, arab eredetű fajtákban figyelhető meg, a csengelei kun vezér lovának anyai eredete is feltehetően az arab fajtára vezethető vissza.
