Folia archeologica 52.
Vörös István: Ló az Árpád-kori Magyarországon
Ló л /. ÁRPÁD-KORI MAGYARORSZÁGON 169 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Nr. Méret (cm) Nr. Méret (cm) 1. Marmagasság 143,0 7. 1 .ábtőmagasság 42,0 2. Hátmagasság 133,5 8. Térdmagasság 85,0 3. Farbúb-magasság 135,0 9. Sarokmagasság 52,5 4. Faroktő-magasság 128,0 10. Törzshossz (vízszintes) 143,0 5. Tompormagasság 109,0 11. Törzshossz (ferde) 145,0 6. Könyökmagasság 81,0 12. Farhossz (ferde) 44,5 4. táblázat. Csengele 40/56. sír. Sótonyi-féle montírozott csengelei arab típusú ménló csontváz méretei 3., a deformálódott és torzult VI. ágyékcsigolya, összenőtt a sacrum I-el. AVI. ágyékcsigolya jobb oldali harántnyúlványa (proc. transversus), és az I. keresztcsont jobb oldali szárnya (ala sacralis) mereven összenőtt (ankylosis), deformálódott. Spondylarthrosis (7. ábra /., az ágyékcsigolyák és a sacrum I. téves localizációját lásd MOJZES 2001, 348-349.). A két csigolya corpusa, valamint A VI. ágyékcsigolya harántnyúlvány keresztcsonti szárny bal oldali haránt-ovális i/iileti felületei még szabadok. Idősebb korban az. V. és a VI. ágyékcsigolyák harántnyúlványai, valamint a VI. ágyékcsigolya harántnyúlványa és az. I. keresztcsont szárnya össze is nőhet. Ritkán összeköttetés észlelhető a IV. és az V. ágyékcsigolyák harántnyúlványai között is. A harántnyúlványok összeköttetései a ló ágyékát nagyfokban merevvé, illetve szilárddá teszik ( K LINK>V 1952, 82.).
