Folia archeologica 52.
Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról
III. В к [.л VA( л' KAIMAN? mint az antiochiai fejedelemnő leányának férjéhez kerülhetett. Ugyanilyen módon azonban az arab Szicíliát éppen meghódító (1080), de az arab írást még az udvari kancelláriában is használó normann királyi udvarból 8 2 felesége útján nehézség nélkül Kálmánhoz, is eljuthatott. Л szicíliai származás mellett tovább lehet érvelni azzal a megjegyzéssel, hogy a gyűrű és köve, valamint az enkolpion és zománca feldolgozása a 11-12. századi délitáliai ötvösséget és az ottani arab paleográfiát ismerő kutató nélkül nem végezhető el. Constancia császárné sírjában talált ismert koronába elől, középen egy azonos for- 6. ábra. A királynéi gyűriiszirén lenyomata mára csiszolt gránátot (cabochon) foglaltak Abb. 6 Sirenenabdruck vom Ring der Königin bele, amelyen ugyanúgy, mint a székesfehérvári gyűrűn, a hosszanti tengelyre arabul az „Istenben bízik Isa ihn Gabit" szöveg olvasható. 8 3 Nemkülönben dél-itáliai eredetű lehet az enkolpion is. A lunula alakú zománclemezek, amint azt Deér József kimutatta, a dél-itáliai-sziciliai zománc-készítményekkel állnak szoros rokonságban. 8 4 A királyné szirénköves gyűrűjének az eredete is kideríthető: a lanton játszó és halfarkú szirén nem antik intaglio, hanem későbbi készítmény 8 5 (6. ábra). A sziréneket a középkorban kétféle módon ábrázolták. Egyrészt megőrződött az ókori madárszirén-ábrázolás, ahol a madáralakhoz emberi fej vagy felsőtest kapcsolódik. 8 6 Nyugaton a Karoling-korban jelentek meg 8 7 az emberi felsőalakkal és hal alakú, esetenként csavart alsótesttel ábrázolt halszirének (újkori magyar megjelöléssel a sellők). Ezek azonban keleten nem terjedtek el: a Bizánci császárságban és kulturális hatásterületén megmaradt az antik madáralakú forma. 8 8 Sevillai Izidortól maradt fenn a szirének hármas tagolása, 8 9 amelyet később Hrabanus Maurus is követett. 9 0 Dél-Itáliában azonban ábrázolták a halszirént. 9 1 JOHNS 37-59. Nobiles Officináé 2004, 228; a kő a 26. oldalon látható. * 4 Kereszt, Cosenza, a rekeszzománc lemezek a hátoldalon (Nobiles Officináé 2004, 225, nr. 53); Szent Balázs kézereklyetartó, Ragusa (Uo. 165, nr. 9. és 12. oldal); az. ún. /.avis - kereszt lunula lemezei, Vyssí Brod, Ciszterci apátság (Uo. nr. 58, 239-242). VV. I). Wixom ugyanúgy a 111. Béla azonosításból kiindulva vizsgálta (Kat. New York 1997, 497, Nr. 333), mint Kovács F.va. Az enkolpion lunula alakú rekeszzománc lemezei, amint a/t Deér József leírta, az általa a 12. századra keltezett sziciliaidélitáliai zománcművességgel szoros kapcsolatban állnak (DEÉR 1952, 29.). „Bizonyosan Bizáncban készült hasonló emlék jóval kevesebb van" írta Kovács F.va (KOVÁCS 1969.), azonban egyetlen példát sem idéz. Hasonló rekeszzománcos lunula másodlagosan a Zavis-kereszt hátoldalán van (idézi képpel együtt: KOVÁCS 1998, 133 és 178. kép). A cosenzai keresztet is hasonló, másodlagos zománclemezek díszítik (Nobiles Officináé 2004, 225, 53. szám). »•• 1.. CKS/.TKI.YI—RÁcz 2006. A középkori szirén ábrázolásokhoz lásd: W. DEONNA 1928, 18-25; VlF.ll.l.ARLVI - 1 ROII-.KOT KOFI 1969, 61-82. «<•> HOFSTK.'ITER 1997, 1093-1104. " ViF.ii.LARIYI —TROIKKOUROFI- 1969,68. "» VlFlt .t .ARm-1 ROIF .KOI Ron 1969, 68. „Byzance et la Méditerranée orientale sont restées fideles a la siréne-oiseau de l'antiquité et du Physiologus, et ont ingoré la Sirene-poisson." m Sirènes très lingunt fuisse ex parte virgines, ex parte volucres, habentes alas et ungulas. Quarum una voce, altera tibiis, tertia lira canebat, F.tymolgiae, XI, III, 30-31, Migne, 14. t. 82., col. 423. ViF.II.I.ARDT— I ROIF.KOT'ROFF 1969, 67. "I PSF.NNER 1972, 4. kötet, 169-170,
