Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

III. В KI .A VAGY KÁl.MÁN? 151 jelvényekkel és viseleti tárgyakkal temettek, akkor a 12. század végén, 1196-ban jelvénymásolatokkal temessenek el egy uralkodót. Mivel több Árpád-kori királyi temetkezés in situ nem maradt, ezért sem a rítust, sem a viseleti tárgyakat, sem a mellékleteket nem lehet összehasonlítani. Mindenesetre a jelvény másolatok III. Béla azonosításához későinek tűnnek. Mivel a másolatokkal való királyi temetkezés korábbi ritust képvisel, mint a nemesfém tár­gyakkal történő temetkezés, a vizsgálatba a többi székesfehérvári sírleletet is be kell vonni. Ezeknél későbbre a házaspár sírja aligha keltezhető. Л száli frank uralkodókat jelvénymásolatokkal temették. 6 6 A 12. század második felében a Hohenstaufokat már nem másolatokkal tették sírba. Ennek azonban a keltezésnél nincs bizonyító ereje. Fontosabb kérdés, hogy miért nincs országalma-másolat, és miért van körmeneti kereszt a sírban? Nem tudjuk, hogy királyaink az Árpád-korban mikor kezdték az országalma­jelvényt használni. 6 7 A székesfehérvári miseruhán és a királyi pecséteken ugyan ábrázolták az országalmát, mégis, szinte biztosan állítható, hogy eleinte virtuális volt, hiszen csak II. Henrik kapta a pápától koronázásakor - és ajándékozta cl - az első tényleges jelvényt. Az Árpád házi királyok érmein csak II. András uralkodása idején jelenik meg az. első országalma; 6 8 a királyi pecséteken azonban folyama­tosan jelen van. A meglévő országalmán Anjou-címer van. Mivel erre az almára kettős keresztet szereltek, III. Béla uralkodása idején valószínűleg volt már ilyen jelvény. Szokatlan lenne, hogy a 11. század végére Európában meghonosodó jelvény a 12. század második felében ne lett volna Magyarországon használatban. Akár létezett azonban, akár nem, hiánya a sírban - összehasonlító anyag híján ­szintén nem döntő jelentőségű. A sírban talált egyszerű, keresztes pántkorona formája megegyezik a kalocsai királyfej koronájával. 6 9 Annyi következtetés lehetséges: az Árpád házi uralkodók egy időben hasonló házi koronát viseltek. A székesfehérvári királysír koronája nem egyszerűen halotti korona volt, hanem - minden bizonnyal - általában az Árpád­kor első felében használt korona (keresztekkel vagy liliomokkal) másolata. Az ere­deti nyilván nemesfémből készült (3-4. ábra). A temetési rítus a másolatokkal, az. országalma hiánya, a korona formája arra mutatnak, hogy a sír halottját inkább az Árpád-kor korábbi, mint későbbi sza­kaszában temették el. Tekintettel arra, hogy III. Béla uralkodása éppen csak a második szakasz elejére esik, ezek a jellemzők együttvéve sem nyomnak többet a latba a keltezés tekintetében, legfeljebb fényt vethetnek az eddigi azonosítás bizonytalanságára. Nem is jutnánk messzebb egy további tárgy nélkül. A sírban volt egy olyan tárgy, amely az azonosításnál nem kapta meg a kellő fontosságot, pedig perdöntő is lehet. Ez a körmeneti kereszt. Kovács Éva megállapította, 7 0 hogy a körmeneti kereszt egyedülálló az uralkodói sírmellékletek között. Noha ez nem így van, jelenléte Árpád-házi uralkodó sír­jában felettébb szokatlan. Az európai királysírok közül mindössze egyből, VIII. Alfonz kasztiliai király (fi 214) sírjából kerül elő nagyobb méretű és szebb kivitelű körmeneti (száras) kereszt. A keresztnek ez esetben azonban van magyarázata: az uralkodó 121 l-es mórok feletti győzelmének jelvénye volt. 7 1 A király az. uralkodói FIL > KAT. SALI К R 1992, 288-297. Hivatkoznak a hasonló leletekre Hitvalló Edvárd, Erik svéd király (tl 160) és III. Béla sírjára 289. Lásd még MEIKR 2002. 6 7 A magyar országalmához lásd: BAK 1983, 185-194. 6 8 Igaz, hog)' 12. századi királyábrázolás alig akad az érmeken. R>9 Legutóbb: MAROSI 2000, 51-63. 7 0 KOVÁCS 1969, és in: Pannónia Regia 196. 71 MKIKR 2002, I 12, és 50. kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom