Folia archeologica 52.

Tóth Endre: III. Béla vagy Kálmán? A székesfehérvári királysír azonosításáról

FOLIA ARCIIAF.OLOGICA I.II. 2005-2006. BIDAPKSI III. BÉLA VAC, V KÁLMÁN? (A székesfehérvári királysír azonosításáról) TÓTH Endre A 10. század folyamán megváltozott az a teológiai felfogása, amelynek értelmében a non valde boni csak a templomon kívül temetkezhettek. 1 A templomi temetkezés Karoling-kori korlátozása akként változott, hogy az egyházi vagy világi alapítók in medio ecclesiae temetkezhettek. 2 Ez a szokás a császárságból a kereszténnyé vált környező országokban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is elterjedt. Amíg azonban Csehországban és Lengyelországban az uralkodó csalá­dok tagjait egy-két kiemelt templomban temették el, 3 Magyarországon ez a szokás időlegesen csak a 12. században honosodott meg, majd - néhány kivételtől elte­kintve - az. Anjouk uralkodása alatt véglegesedett. Arról, hogy az. Árpád-házi kirá­lyok mennyire törődtek saját emlékük, szüleik, elődjük vagy gyermekeik emlékének megőrzésével és vallásos ápolásával, alig tudunk valamit. I logy nálunk sem volt másképpen, mint Európában, az bizonyos a halottak iránt érzett keresztényi kegyeletből és néhány adatból, ami az Árpád-házról fennmaradt. 4 I. István nem az. általa alapított egyik püspökség székesegyházában vagy monasteriumának templomában kívánt temetkezni, hanem Alba civitas-ban a Szűz. Mária tiszteletére alapított prépostságban. Hogy a templomot eleve a saját temetkezési helyének szánta, a/t Imre herceg odatemetése valószínűsíti. A távol­ban meghalt Imrét eltemethették volna Esztergomban vagy Veszprémben is. Azon cl lehet gondolkozni, Itogv miért világi prépostságot, és miért nem bencés monos­tort alapított/választott, bár all. században még az intézmények közti különbség elmosódott volt. Alighanem a német példa követéséről van szó, ahol a császárok nem szerzetesi templomban nyugodtak."' Az egyházi lesliilel létrehozása az elteme­tett emlékének ápolása miatt szükségszerű volt. A székesfehérvári prépostságot I. István saját egyházának alapította és építtette fel templomát. Utódai követték példáját: all. századi királyokat szintén az általuk alapított vagy építtetett egyházi létesítményben, szerzetesi templomban temették el. A székesfehérvári prépostsági templom nem az Árpád-ház, hanem I. István temetkezési helyének készült. 6 Ámikor I. István 1038 augusztus 15-én meghalt, a templom még nem volt fel­szentelve. Mégis, hét évvel korábban, 1031-ben a feleségével együtt már külön­legesen díszes miseruhát készíttetett a templom számára. Ugyanezen év szeptem­berében meghalt a trónörökös; sírhelyét el kellett készíteni a templomban. A 1 ANGENKNDI 1994, 93. '-' OSWALD 1969. » Prága, Szent György-templom: BORKOVSKY 1961, 532-543, 125-149; BRAMKRMANOVA 2001; 1. Spitihnev sírja a Szent Vid-székesegyházban: FROI.ÍK - BOHÁCOVÁ - ÉKGKLI I/ 1988, 612-70. ' Pl. Gbron.I lung. comp. XIV. с. 157: Quo iiiorluo corpus eius preceptu regis Fulbertus episcopus reportavil el in Albensi ecclesm sepelivit, SRII I. 443; vö. MAKK 1972, 53-55. 1237-ben II. Béla hazahozatta apja holttestét Konstantinápolyból, és a székesfehérvári prépostsági templomban temettette el. Lásd még a 25. jegyzetet. ' 1. Ottói ugyan a Szent Móric monostorban temették le, de ennek helyén épült fel a dóm: SCHLBK.R I­LOBBEDKY 2001. 381. 111. Ottót pedig a/, aacheni templomban, ahol Nagy Károly is nyugodott. Л száli frank uralkodókat a speyeri dómban egymás közelébe temették. 0 Ezt a nézetet képviselte már l ói n 1988. 129:49. jegyzet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom