Folia archeologica 52.

Mráv Zsolt - Szabó Ádám: Légiós katona elbocsátásával kapcsolatos rescriptum töredéke Kr.u. 240-ből

ELBOCSÁTÓ RESCRIFILM TÖRF.DF.KF. KR. L. 240-BÓI. 133 kibocsátása iránti kérvényüket amelyet a helytartóhoz írtak Caesareaba (lásd feljebb nr. 3). 12 1 Hasonló helyzet indokolhatja M. Aurelius Aulusanus esetében is a tanúk kiválasztását, akik szintén veteranusok voltak és valószínűleg szintén hazatértek Thrákiába. Igazolási kényszer esetén helyben, azaz egy provincia adminisztrációján belül elérhetők voltak, szemben azokkal akik Germania ban vagy valamelyik másik nyugati tartományban telepedtek le. Ugyanez magyarázhatja a ritkasága miatt különlegesnek számító okmány kiállítását, létét is. A két és fél évtizeddel azelőtt katonának besorozva eltávozott ifjú ezzel igazolta hazájában, hogy tisztességgel végigszolgálta az idejét, azaz nem szökött meg, nem bűnözött valahol az eltelt időben. Emellett ezzel a dokumentummal igazolhatta a honesta missio alkalmával neki juttatott pénzösszeg vagy egyéb juttatás eredetét és a veteránprivilégiumok jogos igénybevételét is. ÖSSZEFOGLALÁS A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került bronzba vésett dokumentu­mot - megmaradt szövege alapján - Kr.u. 240-ben, a legio XXII Primigenia egyko­ri thrák származású légionáriusának, M. Aurelius Aulusanusnak hadseregből való elbocsátása alkalmából állították ki. A dokumentum a katonai elbocsátó okmányok egy ritka típusát képviseli, amely egy helytartóhoz vagy parancsnokhoz írt és a császárhoz továbbított kérvényből ( libellas) valamint az arra adott császári válaszból ( rescript ion) álló dokumentum tanúkkal hitelesített másolata volt. A megmaradt töredék e két lemezből álló, összfűzött teljes dokumentum második táblájához tar­tozhatott, amelynek belső oldalán a reseriptum „függelékeként" a katona részletes pályafutását tüntették fel, külső oldalán pedig a dokumentum másolatát hitelesítő személyek, a tanúk nevei álltak. Az elbocsátó okmány megmaradt szövege töredékessége ellenére is sok új infor­mációt hordoz, amelyek a következők: 1. A dokumentum tulajdonosát, a thrákiai Plautionapolisból (=Plotinopolis, ma Didymoteikhon, Görögországban) származó és a Constitutio Antoniniana révén polgárjogot nyert M. Aurelius Aulusanust a Kr.u. 214. év utolsó hónapjaiban sorozták be Thrákiában a római hadseregbe. 2. A szöveg az újonc szóra bizonyosan nem a gyakori probatus vagy a tiro delec­tus, hanem legvalószínűbben az eddig hapax delectarius kifejezést használta. 3. M. Aurelius Aulusanus kiképzése után katonaként a Caracalla keleti expedi­tiójába félvonuló legio XXII Primigenia állományába osztották be, amelyet - a Kr.u. 213-as alamann expeditió során elszenvedett veszteségeit pótolandó - Thrákiában vagy már Kisázsiában, jobbára thrák újoncokkal töltöttek fel háborús létszámra. Mindez igazolja Alföldy Géza korábbi feltételezését, amely szerint a rajnai légiók kötelékében a Kr.u. 3. század harmadik és negyedik évtizedében szolgálatot tel­jesítő thrák származású katonák Caracalla keleti háborúja kapcsán kerültek besorozásra. 12 2 (A Kr.u. 230-ban a legio 1 Minerviahó\ honesta missiowal elbocsátott, ugyancsak thrák származású Septimius Bubas esete [RMD IV 611-612 Nr. 1,3] 123 azonban arra figyelmeztet, hogy a rajnai légiókban nem lehet minden Kr.u. 3. század 2-3. évtizedében szolgáló thrák katona besorozását automatikusan ehhez a keleti expeditió hoz kötni.) 121 CIL XVI, p. 146, Appendix nr. 13; ld. még STOLL 2002, 269-270. I" Vö. ALFÖLDY 1967, 368-373. •И E CK 1999, 12-17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom