Folia archeologica 51.
Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről
AY. APULI' MI LOCUS 97 sacra is létrejöhettek a területén. 4 9 A több szentélyt magábafoglaló területet, ami a fentiek szerint csak egy locus sacer lehet, a továbbiakban az apulumi Locusként fogom említeni. 5 0 C(AIUS) IULIUS VALENS, ANTISTES HUIUSQUE LOCI A „huiusque (huiusce) loci" kifejezéssel három további apulumi feliraton találkozunk. 5 1 C. Iulius Valens, aki többek között a colonia Amelia Apulensis és egyébként a dunavidéki tartományok egyetlen ismert haruspexe volt, több feliratról ismert. Ebből három közel épen maradt fogadalmi - két tábla és egy szobor feliratán autistes huiusque (huiusce) loci tisztségét is feltüntette. A Nemesisnek álomlátás következtében állíttatott szobrocska 5 2 a colonia Aurelia területéről került elő, a város délkeleti részéről. 5 5 A szobor sérült. Feliratos bázisának szemből nézeti jobb oldalán helyezkedik el. Mellette egykor nyilván valamelyik attribútuma szerepelt. Mivel jobb keze behajlítva a melle előtt látható, nem foghatta a mérleget. Valószínűleg a kerék állt a jobb oldalán, esetleg kakassal együtt. Annak ellenére, hogy ásatásból került elő, nem biztos, hogy az volt az eredeti helye. Sérülései a kő mozgatásáról árulkodnak. A fennmaradó apulumi Nemesis emlékek közül háromnak ismeretlen a lelőhelye, egyet pedig a helytartó praetoriumában találtak. 5 4 C. Iulius Valens antistesi tisztségét még két fogadalmi tábla szövege tartalmazza, amelyek részletesebb tárgyalást igényelnek. A két táblának ugyanaz a szövege, a dedikációjukban szereplő istennevek különböznek. Az egyik [—] | victusnak dedikált tábla mára elveszett, 5 5 de szövegbeosztása alapján mérete ugyanaz volt, mint a meglévőnek, amelyet Venus Vic|trixnek dedikált az állíttató. 5 1' Mindkettő egy szentély falában, vagy pedig a dedikációban szereplő istenalak szoborposztamensének előoldalába lehettek elhelyezve. Egyformaságuk arra utal, hogy párban álltak. Az. elveszett tábla 1622-23-ban Sárdon (Çard) volt Gyulafehérvár mellett, vagyis szintén apulumi területen, 5 7 a másikat ma a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi (4. ábra). A leltárkönyvben 197.1873.5 számon szerepel 5 8 azzal a megjegyzéssel, hogy Reményi Ede ajándékaként került Sárdról a Magyar Nemzeti Múzeumba. Az IDR, 111/5, 364 szám alatt lelőhelyként Marosportó (Parto?) szerepel, ahol 1838ban találták |. Pauer kertjében. 5 9 Mindkét hely a colonia Aurelia Apulensis területén fékszik. A lelőhelyek bizonytalansága, illetve különbözősége feltételezi a 4 9 A locus sacer meghatározását Id. Ulpianus in Digesta 1, 8, 9 pr.: „Sacra loca ea sunt, quae publice sunt dedicata, s ive in civitate sint sive in ugró"; 1.8.9.1. „Sciendum est locum publicum tunc sacrum fieri posse, cum princeps eum dedicavit ve! dedicandi dedit potestatem" ; 1. 8. 9. 2. „sacer locus est locus consecratus..." 5 0 A locus kifejezéshez, értelmezéséhez, a római irodalomban való előfordulásaihoz általában ld. még Georges 1880, 614-615; Kuhlmann 1977; továbbá locus in DictÉtym, 364-365; locus in LIT 106-107. • r>i IDR 111/5, 297 (= AÉ 1930: 6), 356 (= CIL III, 1114), 364 (= CIL III, 1115 = ILS 3174). A feliratok Commodus korától keltezhetők a colonia alapítása szerint. A coloniális haruspexi tisztség Severus Alexander korára utalhat, ld. alább. >-• AÉ 1930: 6 = IDR 111/5, 297. Kelt. Kr.u. 180-tól. IDR III/5, XIX, Pl. Ill, nr. 4. w IDR 111/5, 293 (= CIL III, 1124), 294 (= CIL III. 1125 = ILS 3736), 296 (= CIL III, 1126 = ILS 3744) és IDR III/5, 295 (= AÉ 1901: 26 = CIL III, 14474); A feliratok időrendje a Kr.u. II-III. századok, illetve 180-244 közötti. Nemesis kultuszához összefoglalóan Id. Hörnum 1993. CIL III, 1114 = IDR 111/5, 356. Kelt. Kr.u. 180-tól, feltehetően Severus Alexander kora. se CIL III, 1115 = ILS 3174 = IDR III/5, 364. Kelt. Kr.u. 180-tól, feltehetően Severus Alexander kora. 5 7 M. Opitz, ins. Leiden, f. 128 - a/. IDR 11 1/5 közlése nyomán. ™ Vö. Rómer-Desjardins 1873, 349. Th. Mommsen már a Magyar Nemzeti Múzeumban látia és írta le a kő szövegét, ld. CIL III, p. 1390. ss IDR 11 1/5, XIX, Pl. III, nr. 4.
