Folia archeologica 51.
Zsolt Mráv: Litterae aureae Daciából a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az 1908-ban talált bukovai lelet
88 ZSOi.i MRÁV póknak és talán városok perszoniflkációinak szobraira korlátozódott. 4 3 Aranyozott bronzbetűkkel írt felirat elképzelhető a provincia főoltárán is. A très provinciáé Galliae lugdunumi Róma és Augustus oltárának feliratát ugyancsak aranyozott bronzbetűkkel írták. 4 4 Valószínűleg ezen a három sarmizegetusai farumon kell tehát keresnünk azokat az építményeket, amelyeket litterae aureaeve\ írt feliratokkal láttak el. Itt számíthatunk leginkább aranyozott bronzbetűs feliratot hordozó kőemlékek előkerülésére is. Ezek híján természetesen a két betű önmagában nem elég az építmények azonosításához. Csak a betűk alakjából, felerősítési technikájából továbbá a város történetéből, topográfiájából és ismert középületeiből vonhatunk le néhány következtetést a betűk eredeti elhelyezésére vonatkozóan. 1. A betűágyba helyezett, öntött betűkkel írt feliratok leggyakrabban padozatba (általában a forum ok kövezetébe) voltak süllyesztve, amely a felületi aranyozás gyors lekopását eredményezte. Az egyik sarmizegetusai farum padozatába való illesztés lehetőségét az A betű esetében biztosan kizárhatjuk, mivel felületén az aranyozás nagy felületen sértetlen. Az E betű azonban - szokatlan vékonysága és a csapolások csekély mélysége folytán - akár padozatba is lehetett sűlyesztve. Kopott felületén aranyozásnak alig van nyoma. 2. A Trí'ianus-kori/ónm vetus területén, annak teljes feltárása után sem került elő betűágyba helyezett litterae aureae feliratot hordozó kőemlék vagy akár annak egyetlen töredéke. Ez. különösen szembetűnő, hiszen a forum vetus körzetében rengeteg márvány építészeti tagozathoz és különböző típusú feliratokhoz tartozó kőtöredéket találtak. (A város történetében legfontosabb epigraphiai emléket, a Traianus-kori alapítási feliratot sem aranyozott bronzbetűkkel írták. 4 5) Mindezt figyelembe véve kicsi a valószínűsége, hogy e feliratok felállítási helye a Traianus kori forum vetuson volt. 3. A város ismert Traianus kori monumentális feliratait márványba vésett betűkkel írták, 4 6 ezért mindkét aranyozott bronzbetűkkel írt feliratnak későbbi, Hadrianus-kori keltezése a valószínűbb lehetőség. 4. A forum novum keleti, Antoninus Pius alatt kiépült fele - éppen az építkezésnek a litterae aureae feliratok használati időtartamához viszonyított túl késői időpontja miatt - nem jöhet szóba lehetséges megoldásként. Az új, szakrális rendeltetésű ún. templomfórum 4 7 nyugati félében féltételezik a capitoliumi templom helyét. Ennek a feltáratlan templomnak a pontos építési idejét nem, csak a felszentelési napját (május 23) ismerjük. 4 8 Bizonyos azonban, hogy nem sokkal a város alapítása után a capitoliumi templomnak már állnia kellett. Az egyik betű által feltételezett felirat lehetséges elhelyezéseként ezért e templom homlokzati frízét is számításba kell vennünk. 5. Sarmizegetusa bronzbetűkkel írt, költséges feliratokkal ellátott középületeinek építtetői bizonyosan jelentős személyiségek voltak, akik a város patrónusai, a helyi felső réteg vagy a birodalmi arisztokrácia (például a helytartó, procurator stb) tagjai lehettek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a császárok (Traianus vagy Hadrianus) személyét sem, amely a legvalószínűbb a szóba jöhető » CIL XII 6038 = ILS 6964; vő.: Deininger 1965, 108-110.; ld. még Tarracóban: Alfóldy 1973, 4-7; Alfildy 2001c, 147 és Savariában: Mráv 2003b, 350-351. « CIL XIII 1664; Dragendorff 1957, 11 l-l 19; Pelletier 1999, 37-38. « AE 1998, 1084; a felirat rajzos kiegészítéséhez ld.: Piso 1998, 134-135; Piso 2001, Fig. 4. « CIL III 1443 = IDR III/2, 1; AE 1998, 1084; Rómában, a Traianus fórumon azonban litterae aureaeval írt feliratot hordozó kőemlék került elő: La Rocca 2001. 209, Fig. 27. « Az ún. templomforumokhoz Id.: Schalles 1992, 183-211. « Piso 1978, 180-182; Piso 2001, 21.
