Folia archeologica 51.
Zsolt Mráv: Litterae aureae Daciából a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az 1908-ban talált bukovai lelet
86 ZSOi.i MRÁV 3. Egy márvány felirat töredéke (ltsz.: MNM RR 43.1908.1; méretei: m.: 25,7 cm; sz.: 15,8 cm; v.: 16 cm; betűmagasság: 1 sorban: 4,8 cm, a 2. sorban: 4,2 cm), amelyet I). M. Pippidi és I. I. Russu - egy Soproni Sándor által küldött fénykép alapján - a következő olvasattal közölt: 3 7 — 11 N — V S S A kőemlék múzeumi nyilvántartási kartonján azonban a [—] SSA / [— ] NIN f—J betűsor szerepel. Bizonyos ezért, bogy az 11)R IlI/2-ben a feje tetejére állított felirat olvasatát közölték. A feliratos kőemlék személyes vizsgálatakor az is kiderült, hogy az első sor megmaradt első betűje bizonyosan nem egy S, hanem egy E betűvel azonosítható. Ezenfelül a töredéken eg)' következő, harmadik sorhoz tartozó betűtöredék, egy függőleges hasta teteje is felismerhető. A kőemléken tehát a következő betűk maradtak meg: $ [—]ESA[— [—]NIN[—] [...] I [...] & A felirattöredék azonosítható betűi lehetővé teszik a felirat típusának meghatározását, és behatárolják a kiegészítés lehetőségeit is. Az. első és a második sor megmaradt betűi egyértelműen egy császárfeliratra utalnak, mivel az [—]ESA[—] betűsor nagy valószínűséggel a Caesar, a következő sor [---]NIN[—] betűi pedig az Antoninus szavakhoz tartoztak. A felirat szövege tehát egy császárt nevez meg akinek a nevében az Antoninus név szerepelt. Sajnos a császár pontos neve és személye a megmaradt szövegtöredék alapján nem azonosítható (az Antoninus név a fihatíóban is elképzelhető), 3 8 és azt sem tudjuk eldönteni, hogy a császár nevét milyen esetbe fogalmazták. Mindezek alapján a szöveg a következőképpen rekonstruálható (11. ábra): 5 [Imp. Ca]esa[r—] [Antojninf—] f—J / f—J 6 A felirattöredékkel együtt talált bronz szobortöredékek alapján valószínű, hog)' a kőemlék eredetileg egy feliratos szobortalapzathoz tartozott. Ennek nem mondd ellent a felirat megmaradt betűinek 4,2 illetve 4,8 cm-es magassága sem. 3 9 4. Életnagyságú páncélos császárszobor jobb kar- és válltöredéke (12-13. ábra) (ltsz.: MNM RR 43.1908.2; méretei: m.: 14,8 cm; sz.: 18,9 cm). A töredék valószínűleg a szobor hátáról, a lapocka tájáról származhat. Az eredetileg lándzsát vagy sceptrumol tartó jobb kar megközelítőleg vízszintesig felemelt. A természetel« IDR III/2, 586. 3 8 A császár személyének azonosításánál az alábbi lehetőségek vehetők figyelembe: Marcus Aurelius, Commodus, Caracalla, (Elagabalus), Severus Alexander (az. Antoninus név a filiatióban!). 3 9 Császároknak dedikált szoborbázisok feliratainak betűit Sarmizegetusában gyakran 4 cm körüli magassággal vésték: IDR III/2, 79, 80, 81.
