Folia archeologica 51.

Zsolt Mráv: Litterae aureae Daciából a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az 1908-ban talált bukovai lelet

LITI K.RA

E AUREAE AUS UNGARISCHEN NATIONAL MUSEUMS 83 szükség. Ez a bonyolultabb, nagyobb szakmai tudást igénylő és éppen ezért lényegesen költségesebb technika azonban biztosabban tartotta a betűket. (Betűágyba helyezett, öntött bronzbetűkkel írták például Rómában L. Naevius Secundus praetor feliratát a Jorum Romanian kövezetében,

9 továbbá Mars Ultor valamint Castor és Pollux,

1

0 Augusta Raoricorumban Roma és Augustus

1

1 templomának, Asisium,

1

2 Feretrium,

1

3 Hyppo Regius,

1

4 Segobriga

1

5 fórumának padozatba sűlyesztett építési feliratait.) Mindkét Bukován talált bronzbetű minden jellegzetessége pontosan megfelel az utóbbi csoportba tartozó feliratok aranyozott bronzbetűinek, ezért a betűk bizonyosan egy betűágyakba helyezett római-kori litterae aureaevel írt felirathoz tartoztak. A fémbetűkkel írt feliratok elvétve már a köztársaság korában is előfordulhatnak,

1

6 de használatuk Augustus uralkodásától válik gyakorivá.

1

7 Különösen Kr.e. 17 után, az augustusi új aurea aetas kezdetétől, annak egyik szimbólumaként

1

8 terjed el gyorsan a technika alkalmazása Italiában és néhány provinciában (Hispania, Gallia, Africa). Rómában a legjelentősebb középületek (például a forum Romanum padozata, Colosseum, Titus és Septimius Severus diadalíve) és templomok (például Mars Ultor, Castor és Pollux, Pantheon, Saturnus templomainak) építési feliratait ezzel a technikával készítették. A litterae aureaevc\ írt feliratok többsége a kora császárkorból származik, s a legtöbb provinciában használatuk divatja a Traianus és I ladrianus uralkodásánál később nem mutatható ki. Az erre az időszakra keltezhető ismert emlékek mind polgári környezetben, főleg nagy városokban született reprezentációs feliratok, amelyekkel elsősorban templomokat és egyéb középületeket díszítettek. (Kivételes esetekben magán jellegű feliratokon - így oltárokon

1

9 és lokális divatként Baeticában sírfeliratokon

2

0 - is találkozhatunk e technikával.) A Severus-korban azonban hosszú szünet után Rómán kívül ismét feltűnnek a fémbetűkkel írt feliratok, ráadásul meglepően nagy számban és olyan területeken illetve környezetben ahonnan a korábbi időszakból nem voltak ismertek. A Római Birodalom északi katonai provinciáiban, főleg a felsőgermaniai-raetiai

2

1 és « CIL VI 37068 = AE 1968, 24. 1

0 Alfóldy 1992, 53, 200, Tav. XXVI. •I Speidel 1993, 179-185, Taf. IV.a. Forni 1987, 35, Nr. 31 is CIL 12 1527 cf. p. 1002 = CIL X 5847 = II.I.R1' 587 vgl. Di Stefano Manilla 1987, 139, Anni. 326, Fig. 26. h AE 1949, 76 vgl. AE 1955, 147. 1

5 Alftìldy 2001, 117-121. 11

1 A fémbetűs feliratok késő köztársaság kori előfordulásukhoz (például Asisium és Feretrium fórumának kövezetébe rakva) Id. összefoglalóan: Alfóldy 1990, 69-70. "Alfóldy 1990, 70-71. I» Gros í 976, 41 és a 184. j.; Alfóldy 1990, 72-7$-, Alfóldy 1992, 72,Alfóldy 1997, 6. 11

1 Például egy augsti Aesculapiusnak szentelt oltáron: Speidel 1993, 185-188. Alfóldy 1997. 6. Nem lehet véletlen ezért, hogy Rómában az egyetlen fémbetűkkel írt sírfeliratot egy baeticai származású szenátori család síremlékén találjuk: CIL Vi 41086 ( = 31817) vö.: Alfóldy 2000, 86, 91; Alfóldy 2001, 34. 2

1 Caracalla uralkodása alatt született, rekonstruálható szövegű bronzbetűs feliratok Germania superior és Raetia limeserődjeiből: 1. Holzhausen: a porta principalis sinistra felett: CIL XIII 7616 = ORL B Nr. 6, S. 35, Taf. VII/23 = Rnatz 1982, 358-359, Abb. 301; a felirat rajzos kiegészítéséhez ld.: Mráv 2001-2002, 211, Abb. 3; ugyanebben az erődben a porta praetoria felett elhelyezett felirat: CIL XIII 7617 = ORL B Nr. 6, S. 36, Nr. 2, Taf. VIII/9a-b; Mráv 2001-2002, 211 ; 2. Saalburg: CIL XIII 7465a, a felirat rajzos rekonstrukciójához Id: Mráv 2001-2002, 214, Abb. 5; Germania superior és Raetia számos limescastellumából előkerült, lemezből kivágott aranyozott bronzbetűkhöz összefoglalóan Id.: Schönberger 1985, 412^tl3.