Folia archeologica 51.

Oravecz Hargita: Tipológiai és használatinyom-vizsgálatok újkőkori csiszolt kőszerszámokon. (Tápé-Lebő, Alsóhalom kőszerszámainak újraértékelése)

FUNDORT KINEK H ALIATATI ZEITLICHEN BRONZE IRENSE 59 KLEINKLEIN ODER UNGARN? MEGJEGYZÉSEK EGY HALLSTATTKORI BRONZZAB LA LELŐHELYÉNEK A KÉRDÉSÉHEZ A preszkíta lószerszám leleteket tárgyaló munkájában Gallus Sándor közölt egy bronzzabiát (1-2. ábra),

12 amelynek rajza először E. Chantre könyvében KleinGlein (Steiermark) lelőhellyel jelent meg 1886-ban (3. ábra 1).

3 Ezt az adatot Gallus Sándor tévesnek minősítette, mivel a grazi Landesmuseum Joanneum 1931-ben Magyarországról származó leletként adta letétbe ezt a zablát a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Azóta néhány olyan új adatot adtak közre a szakirodalomban, amelyek alapján a lelőhely kérdését ismét meg lehet vizsgálni. C. Dobiát egy olyan, a Kleinklein Hartnermichel I. számú tumulusból 1861ben előkerült karikás végű bronzcsövecske rajzát publikálta (3. ábra 2),

45 mint amilyen a Nemzeti Múzeumban lévő zablakészletnek is a része. Erre alapozva B. Terzan és C. Pare úgy vélte, hogy a Gallus Sándor és E. Chantre könyveiben ugyanannak zabiának az ábrái szerepelnek, amelyet a Hartnermichel 1. balomsírból ástak ki.

6 Ezután is azonban kérdés maradt, hogy mikor, s milyen lelőhely megnevezéssel szerezte meg a grazi múzeum a zablát, mivel erre vonatkozó adat egyetlen egy, a Kleinklein-i halomsírmező leleteit ismertető munkában

7 sem található. Tény azonban, hogy a Hartnermichel 1. tumulusból származó csövecske (3. ábra /), pontosan megfelel a Nemzeti Múzeumnak átadott zablakészlet egyik hiányzó részének. A zablakészlet másik hiányzó darabja, egy szintén karikás végű csövecske E. Chantre rajzán (3. ábra 2) látható. Ez a zabla szájrész gyeplőkarikájához kapcsolódott. A Hartnermichel 1. tumulusnak a korát a benne talált antennás markolatú kard és a Hallstatt típusú szárnyas véső alapján a Kr.e. 8. század második felére, a késői urnamezős — korai hallstatti kultúra korára adták meg.

8 A zablakészlet kürt alakú részeiről G. Kossack,

9 és H. Sauter

1

0 azt feltételezte, hogy azok a keleti lovas nomád stílust tükröző lószerszám díszek. Egy másik rekonstrukciót közölt S. Verger. Az U alakú oldaltag forma miatt azonban az ábrázolt zabla nem felelhetett meg funkciójának." Kürt formájú, prészkíta korú bronztárgy, a sztyeppevidéken a Kaukázustól északra csak egy került elő, az is azonban csüngő volt.

1

2 Zabla oldaltagok kürt alakú végei Szlovéniában a Sticna 125. halomsír leletei között találhatók. Ezek a Kr.e. 7. századból származnak.

1

3 Hasonlóan ív alakú bronzzabla oldaltagok Szlovéniában még a Novo Mesto, Malensek halomsírból kerültek a napvilágra. Azokat a Kr.e. 6. századra keltezték.

1

4 A tárgyalt zablakészlet karikás végű csövecske alakú részeiről B. Terzan úgy vélekedett, hogy azok lószerszámzathoz tartozó veretek voltak.

1

5 A párhuzamként említett Most na Soci (S. Lucia) leletek azonban lapos lemezveretek,

1

6 s nem olyan öntött csövecskék, mint amilyenek a Nemzet Múzeumban őrzött zabiához tartoznak. A tárgyalt zablakészlet egyes részei, így a gyeplőkarika és a füles szeg a hallstatti kultúra műhelyeiben készített zabiák jellegzetes tartozékai, és nem fordulnak elő a keleti eredetű prészkíta bronzzabiákon. A zabla rekonstrukcióját Vörös István készített el. Eszerint a kürt alakú bronztárgyak agancszabla oldaltagok végei voltak, a bronz szájrészt füles szegek erősítették az oldaltagokhoz. A füles csövecskékbe a gyeplőszíjak, hámszíjak voltak erősítve, szegelve. Mivel a zablakészletnek hiányzó darabjai a Hartnermichel első halomsírból előkerült, s közölt leletek között vannak, bizonyosnak tekinthető,