Folia archeologica 51.

Oravecz Hargita: Tipológiai és használatinyom-vizsgálatok újkőkori csiszolt kőszerszámokon. (Tápé-Lebő, Alsóhalom kőszerszámainak újraértékelése)

30 ORAVECZ HARGITA Részletes tanulmányozásra az újkőkor végi Tisza kultúra Tápé-Lebő, alsóhalmi településének 37 darabból álló eszközanyagát választottuk ki.- A szerszámok egy részét maga az ásató, Korek József a telep leletanyagával együtt közölte, ám az akkori kutatási gyakorlatnak megfelelően, meglehetősen egyoldalúan és szubjektív módon.

3 Közleményében mindössze két - balta és véső - típusról tesz említést. Egy előzetes áttekintés során, azonban megállapíthattuk, hogy a szerszámok ennél sokkal változatosabb formákat képviselnek, újraértékelésüket lényegében ez indokolta. Vizsgálatainkat a tápéi eszközök újból leírásával és a hagyományos elnevezésük felülvizsgálatával kezdjük. Az általunk megadott elnevezéseket részben a kiképzésükre, részben a használati kopásnyomokra alapoztuk. A típusos szerszámokat használatból eredő jellegzetes nyomokkal együtt mutatjuk be.

4 5. hulladékgödör. Leletanyaga mindössze egyetlen csiszolt kőszerszámot, „trapéz alakú kőbaltát"

5 tartalmaz (MNM Itsz.: 7.1951.50). Az eszköz él felé kiszélesedő élű, plánkonvex (felső lapja domború, alsó egyenes, lapos) átmetszetű. Alakja zömök (rövid és magas boltívű, vastagsága meghaladja a szélességét), éle irányába fokozatosan megvékonyodó. Felülete fényes, finom csiszolásra vall. Formája aszimmetrikus, a gyakori karbantartások miatt kissé deformálódott. Foka domború és töredezett. Éle kiszélesedő és ívelt, alulról kiképzett, használattól csorba és féloldalasan kopott. Egyik oldalán, hosszanti irányba tört ketté. Kőzetanyaga: homokkő.

6 Többhasznú szerszám.

1 Hossza 59 mm, a foknál mért szélessége 15 mm volt, az élnél kb. 32-35 mm lehetett, legnagyobb vastagsága 19 mm, jelenlegi súlya 45 g.

8 6. hulladékgödör. 1. „Kaptafaalakú kőbalta" (MNM Itsz.: 7.1951.65). Plánkonvex átmetszetű, mindkét végén enyhén összeszűkülő élű. Alakja karbantartások miatt aszimmetrikus, oldalai lekerekítettek. Élei íveltek, mindkét lap felől el vannak vékonyítva, rajtuk élre merőleges (szerszám tengelyével párhuzamos) irányú, sűrű, fésűfogazathoz hasonló kikopások, „striák" vannak. A nagyobbik él féloldalasra kopott. Többféle használatra utaló szerszám (1. ábra /.). Anyaga: kvarcit. Méretei: 54-16/14-18 mm. Súlya 29 g. 2. „Négyszögletes átmetszetű kőbalta töredéke" (MNM Itsz.: 7.1951.66). Lapos és négyszögletes fejű, nyélre párhuzamos élű balta foka. Törésfelülete utólagosan lecsiszolt, repedéseiben vörös okkerfesték maradványok vannak. Festéktörő, jelképes vájóbaltából készült. Kőzetanyaga: bazalt. ? -44-40 mm.

9 3. „Csiszolókő" (MNM Itsz.: 7.1951.67). Vastag, magas boltozató, keskeny, összeszűkülő élű szerszám domború fokának töredéke. Felülete horzsolt, vörös és 2 E vizsgálataink részét képezték az OTKA állal támogatott - „A Magyar Nemzeti Múzeum újkőkori és rézkori csiszolt szerszámainak régészeti-kőzettani vizsgálata" című - kutatási programnak.(T 237H4). 3 Korek 1958, 132-155. A leletek az MNM Őskori Gyűjteményében 7.1951.1—411 bejegyzett leltári számokon találhatók. 4 A rajzokat Nagy Katalin készítette, munkáját ezúttal is köszönöm. 5 A továbbiakban a Korek József által megadott szerszám elnevezéseket idézőjelben használ juk. <> A kőzettani meghatározásokat dr. Józsa Sándor, az ELTE TTK Geokémiai-Kőzettani Tanszék munkatársa volt szíves elvégezni. Munkáját, értékes megjegyzéseit köszönöm. 7 A funkcionális meghatározásaink indoklására később, az elemzés során térünk ki. 8 továbbiakban a hosszúságra-szélességre-vastagságra vonatkozó méretadatokat a fenti sorrendben közöljük. A festéktörő szerszámok esetében ilyen jellegű adatokat nem adunk meg, mivel rendeltetésük meghatározásában a méret adatoknak nincs jelentősége. 9 A kérdőjel nem mérhető méretadatot jelent.