Folia archeologica 51.
Endre Tóth: Római űrmértékek a Magyar Nemzeti Múzeumban
RÖMISCHE HOHLMAISE IM UNÌ.ARISCHEN NATIONALMUSEUM 157 RÓMAI ŰRMÉRTÉKEK A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN A római mérőedények nem tartoznak a gyakori leletek közé. A kis mértékegységeket figyelembe véve csak néhány feliratos űrmértéket közöltek Antiochiából, Transdiernából, Nisből, Sirmiumból, Siciliából, Demereyből (Chalon-sur-Saon). Felirat nélküli, épségben megmaradt vagy roncsolt állapotú űrmértékeket bizonyára őriznek még a múzeumi gyűjtemények. A Magyar Nemzeti Múzeumban három űrmérték található. 1. Bronz űrmérték, Itsz.: 54.5.50. (1. ábra). Lelőhelye ismeretlen. A henger alakú edénynek nincs pereme. Feltehetőleg öntéssel készült. A hengeren egymás alatt két kerek folt figyelhető meg, amely talán illesztési felület, az edényke fülének a helye volt; ezen a részen edény fala benyomódott. Az edényke függőleges falára háromszor négy párhuzamos vonalköteget, az aljára koncentrikus köröket véstek (3 + 2 + 2). Belső átmérője 7,7 cm, belső magassága 7,5 cm, falvastagsága 1,5 mm, köbtartalma 0,358 cm 3. Az edényen nincs felirat, ezért az űrtartalmából tudunk következtetni arra, hogy az edény milyen mértékegységnek felel meg, és mit mértek vele. Az edény köbtartalma 0,358 liter. Ez. víz (és bor) mérése esetében 13,5 uncia súlynak felel meg, amely nem tekinthető mértékegységnek. Ezért az edénnyel nem vizet (bort vagy ecetet) mértek. Az edény űrtartalma közel van a 326 g súlyú librához, de a köbtartalom nagyobb annál. Ezért arra lehet gondolni, hogy olyan folyadékot mértek vele, amely könnyebb a víznél; egységnyi súlyú mennyiségnek nagyobb a köbtartalma a víznél (bornál). Mivel a különbség nem túl nagy, gondolhatunk az olajra. A víz és az olaj térfogatának aránya 9:10. A merőedénnyel valószínűleg olajat mértek 12 uncia súlyegységben. 2. Bronz űrmérték töredéke, Itsz.: 130.1908.1. (2. ábra). Lelőhelye: Torda (Turda, l'otaissa, Románia). A tárgyat 1908-ban Botár Imre gyűjteményéből vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Sérülése miatt a kerek szájnyílás oválisra lapult össze. Az egyik vége kissé kihajló, vízszintes peremmel megvastagodik: ez volt az. edény szája. A tárgy a szájjal ellentétes irányban kiszélesedik és szabálytalanul letöredezett, az alja hiányzik: eredetileg csonka kúp alakú lehetett. A perem alatt, a felirat első sorától 15 mm-re balra megfigyelhető az elveszett fül felső illesztési felülete. A töredék magassága 5,3 cm, az eredeti szájátmérő 6 cm körül volt. Falvastagsága: a szájnál 1 mm, lejjebb vékonyabb. A perem és a felirat alatt két, egymáshoz közeli párhuzamosan vésett vízszintes vonal az űrmértékekre jellemző. Vésett felirata: M(arci) (Au)rel(ii) Cassianus (hedera) / et Veteranus / aediles s(...) A személynevek után, a két sor között egy S betű a mértékegységet jelzi; az AnÉpigr. s(emis) feloldást javasolt; az edény méretétől függően s(extarius) is lehet Ha sextarius volt, az űrtartalma római mérték szerint 0,543 liter. Formája hasonló a csonkakúp alakú sirmiumi sextariushoz. Ezért az s(...) feloldása valószínűleg s(extarius). Az űrmérték a 3. század első évtizedeire keltezhető. 3. Űrmérték, anyaga sárgaréz.ó, Itsz 95.60.1. (3. ábra), lelőhelye: TarjánKenderföldek (Komárom-Esztergom megye), a szántóföldön találták. Az edény oldalát az eke benyomta és eltörte. Az öntéssel készült edénynek az űrmértékeknél szokásos henger formája van. Két mm vastagságú fala függőleges; perem, fül, talp és láb nincs. Súlya: 1,383 kg. Külső magassága 12,8-12,9 cm, külső átmérője 10 cm, belső átmérője 9,6 cm. Űrtartalma 0,904 liter. A hengerpalástot két és három vonalból álló párhuzamos vonalkötegek díszítik: felül három, alatta kettő, majd ismét három, végül kétszer két pár vonalsorból áll a díszítés, amely általánosan
