Folia archeologica 51.
Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)
A MEZŐBERÉNYI KORA NÉPVÁNDORIÁS KORI SÍR 125 tokból és levelezésekből szelektíven idéz, amely így számos félreértéshez vezetett. A mezőberényi leletekről írt, 1885-ben megjelent tanulmányában foglaltak alapján az 1884 novemberi előadását követőn juthatott a leletekre és a lelőhelyekre vonatkozó új információkhoz, amelyeket azonban nem vezettek be a leltárkönyvbe, sem ekkor, sem pedig a későbbiekben vásárolt tárgyaknál. A Piltz Ádámtól vásárolt gepida edénnyel kapcsolatban ugyanakkor már Bòna István felvetette annak lehetőségét, hogy az edény és a szőrcsipesz valószínűleg nem tartoztak a leletegyütteshez. E felvetése azonban az egy sírra vonatkozó elképzelésével állt szoros kapcsolatban, mivel e két tárgy a feltételezett hun kori sírnál későbbre datálható. 4 2 À csupor formája és díszítése alapján ugyanis a gepida kerámiaművesség jellemző típusai közé tartozik, és az 5. század végére, a 6. század elejére keltezhető. Egy igen jó párhuzama Mezőberény területéről szintén ismert. 4 3 Piltz Ádám a női sírban talált íibulával, fülbevalópárral és szőrcsipesszel együtt adta el a kicsi, szürke edényt, amely még ha bizonyosan Mezőberényből is származik, ám ennek ellenére sem ebben, sem pedig a másik sírban nem volt! A többi aranytárgy - amelyeket Bartstól, majd Piltztől két részletben vásároltak meg - pedig az. ékszerek méretei alapján bizonyosan egy gyermeksírból származik, és a már idézett Piltz-levél alapján a magyarvégi határrészén található szélmalom melletti vályogvetőgödrökben találtatott. A sírt kiásó ember/emberek az aranyak egy részét bevihették a helyi ékszerészhez, Barts Lajoshoz, aki megvásárolta, majd eladta azokat a Nemzeti Múzeumnak. Több darab azonban a következő években a helyi régiséggyűjtőhöz, l'iltz Ádámhoz került, aki Bartshoz hasonlóan megvásárolta, majd továbbadta őket a múzeumnak. Annak lehetőségét, hogy e sírban további viseleti tárgyak (ékszerek stb.) lehettek, jelzi a nyelvalakú, jól láthatóan kettétört aranylemez, illetve a mellékletek összehasonlítása a hasonló gazdagságú 5. századi temetkezésekkel. Bizonyosan kell számolnunk még egy arany övcsattal, illetve további lemezekkel, 4 4 amelyek vagy beolvasztásra kerültek, vagy a találók/ közvetítők megtartották azokat. A „HELYSÉG [MEZŐBERÉNY] FELSŐ" RÉSZÉN - A TÜCSÖKHALMON (?) ELŐKERÜLT NŐI SÍR Az 1884-ben Piltz Ádámtól vásárolt aranytárgyak és a bronzcsipesz egy női sírból származtak, amelynek sajnos pontos lelőhelyét nem ismerjük. Pulszky tanulmánya alapján a helység felső részén került ele'), amely a Piltz-levélben található adatok tükrében valahol a város északi részén lehetett, maga a lelőhely akár a Tücsökhalommal is megegyezhetett. A sír datálásánál, illetve az aranytárgyak tipológiai és kronológiai besorolásánál azonban számos nehézség merült fel. Kétségtelen, hogy a leleteket tekintve a sír keltezésénél szóba jöhet az 5. század középső harmadától egészen a 6. század közepéig terjedő időszak. Ennek oka, hogy mind a fülbevalópár, mind pedig a cikádafibula formailag meglehetősen egyedülálló típust képvisel a népvándorlás kori leletek között. Velük ellentétben a sírban talált bronz szőrcsipesz számos párhuzammal rendelkezik az 5. és 6. századi leletanyagban, így viszonylag könynyen besorolható. Az alföldi gepida leletanyagban nagy számban ismertek különféle formájú szőrcsipeszek, 4 5 köztük a mezőberényihez hasonló darabok is, mint « Róna 1993, 258. « Kiss 1991, 130; Tóth 1993, 31. 4 4 Kiss 1991, 136. Véleménye szerint a leletek kb. harmada tűnhetett el a találók kezén. « Cseh 1990, 57, 22. lista. '
