Folia archeologica 51.

Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)

A MEZÓBKRKNYI KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍR 1 17 A tárgyakat a leltárkönyvi bejegyzés szerint Piltz Ádám mezőberényi lakostól vásárolta meg a Nemzeti Múzeum 75 forintért. Még ugyanazon a napon további aranytárgyakat leltároztak be, amelyek szintén Mezőberénvben kerültek elő. Ezeket - amint arról a leltárkönyvben olvashatunk - azonban nem Piltztől, hanem Barts Alajos mezőberényi ékszerárustól 300 forintért vásárolták meg Semsey Andor anyagi támogatásának köszönhetően: Ovális, mindkét végén bunkósan kiszélesedő, kerek metszetű, nyitott arany karperec díszítés nélkül. Sz.: 4,5 cm, h.: 4,1 cm, súly: 32,5 g (MNM 44/1884.1). Az ovális, tömör arany karikájú és téglalap formájú kőberakással díszített, kisméretű aranycsat csattestének négy sarkát szögfejek díszítik. A csattest foglalatában két szélén átlósan metszett négyszögek között egy téglalap alakú almandin vagy gránátkövek találhatók. A kövek alatt rovátkolt aranyfólia, az egyik kő kiesett. Sz.: 1,9 cm, h.: 2,3 cm, súly: 35,60 g (MNM 44/1884.2). Díszítetlen arany ovverei, amelynek fordított pajzsformája T-alakú kampóban végződik. A pajzs széle lehajtott, a hátoldalon két ellaposított fejű szög látható. H.: 2,7 cm, sz.: 1,3 cm, súly: 4,71 g (MNM 44/1884.3). Nyelvformájú, díszített aranylemez, a csúcsán szöglyukkal. A filigrándróttal keretezett felületét S-formájú spiráldíszítés borítja, amely a szél mentén körbehalad. A felület közepén két fíligrándrót között a már említett S-formájú spirálos filigrándíszítés található. A fíligrándrót mellett granulációval is díszített. A lemezt a felületi nyomok alapján a felénél vágták ketté. H.: 4,2 cm, sz.: 2,1 cm, súly: 6,5 g (MNM 44/1884.4). Halformájú díszített aranylemez, amelynek felületét háromszög alakú filigrándrótokból álló pikkelyre emlékeztető díszítés borítja. A tárgy elején és végén szöglyukak találhatóak. IÍ.: 4,2 cm, sz.: 0,9 cm, súly: 3,7 g (MNM 44/1884.5). Téglalap alakú díszített aranylemez mindkét végén szöglyukakkal. A felület egyharmadát filigrándrótok között granuláció díszíti. A másik kétharmad részt S-formájú, spirálosán feltekeredő fíligrándrót borítja. II.: 4,1 cm, sz.: 1 cm, súly: 2,35 g (MNM 44/1884.6). A leltárkönyvben a tárgyak lelőhelyeként „Mezőberény" szerepel, valamint egy későbbi betoldás: „...hasonló csatot ajánlott 200 fiért Piltz a m.b. leletből, a muzeum részére 150 fért megvettők 94/1885." Ezt az említett csatot 1885. augusztus 28-án Piltz Ádámtól vásárolta meg 150 forintért a Régiségtár: Az ovális, tömör arany karikájú és téglalap formájú kőberakással díszített, kisméretű aranycsat csattestének négy sarkát szögfejek díszítik. A csattest foglalatában két szélén átlósan metszett négyszögek között téglalap alakú almandin vagy gránátkövek találhatók. A kövek alatt rovátkolt aranyfólia. Sz.: 1,9 cm, h.: 2,3 cm, súly: 43,40 g (MNM 94/1885.1). 1887. június 13-án Piltz Ádámtól 5 forintért a következő két aranytárgyat vásárolta meg a múzeum, amelyek szintén Mezőberényben kerültek elő: I lalformájú aranylemez, amelynek felületét háromszög alakú filigrándrótokból álló, pikkelyre emlékeztető díszítés borítja. A tárgy elején és végén szöglyukak vannak. II.: 4,1 cm, sz.: 1,1 cm, súly: 2,06 g (MNM 52/1887.1). Díszítetlen, fordított pajzsalakú arany ovverei, amelynek szélei le vannak hajtva. A hátoldalon fenn és lent egy-egy laposra kalapált fejű szög található. II.: 1,8 cm, sz.: 1,4 cm, súly: 1,85 g (MNM 52/1887.2). Az 1884 és 1887 között múzeumba jutott tárgyak két mezőberényi lakostól kerültek megvételre. Míg Barts Alajos helyi ékszerészről további adatok nem állnak rendelkezésünkre, addig Pilz Ádám a későbbiekben is kapcsolatban állt a Nemzeti Múzeummal. Ezt mutatja, hogy 1900 februárjának elején levélben fordult