Folia archeologica 49-50.

Patay Pál - B. Kiss Zsuzsa: Az Alsótelekes-dolinkai szkítakori temető közöletlen sírjai. (Az 1962. és 1964. évi feltárás eredményei)

104 PATAY PÁI.-B. KISS ZSUZSA elkülönült csoportokban jelentkeztek. A sírcsoportok elemzésekor felmerül annak a lehetősége is, hogy a közös kőpakolás családi egységet rejt, mint arra a GávaHolihrady kultúra egyes lelőhelyein is következtetni lehetett,

1

2 ahol egy-egy közös halom több urnasírt is magában foglalt. László Attila feltételezése szerint a halom családi temetkezési helynek tekinthető, míg a több halomból álló csoportok egyegy nemzetség, esetleg nagycsalád tagjait rejtik, vagyis az egymástól elkülönülő sírok nem véletlenszerűen kerülnek egyazon halom alá.

1

3 Véleményünk szerint kézenfekvő az a feltételezés, hogy az alsótelekesi temetőben a máshol szokványos halmokat a kőpakolások helyettesítik, illetve az is lehetséges, hogy a sírokat rejtő Dolinkadomb erőteljes erodálása következtében a kőpakolások fölé felhordott lapos halmok időközben lepusztultak. LELETANYAG Fegyverek A kőpakolással borított 109. szórthamvas sírból került elő a temető egyik legszebb fegyvere: egy kétkarú, a nyéllyuknál megvastagodó vascsákány, melyet egyedülálló módon díszítettek. (7. ábra 1., 15. ábra 1.) Két karjának gravírozott háromszögmintái a temetőben talált kézzel formált, magas fülű bögrék bekarcolt ék alakú díszítésére emlékeztetnek. Ugyanezen típus díszítetlen példánya került elő a 87. sírból,

1

4 amely mind rítusában (kőpakolásos, szórthamvas), mind mellékleteiben igen hasonló a 109. sírhoz (vascsákány, vastű és vaskés kombinációja, amelyet az utóbbi sírban egy fenőkő egészített ki). Ez a csákánytípus ismert a Kárpát-medencében,

1

5 díszítése mégis egyedivé teszi: mindössze Eger-Nagyeged 40. sírjából

1

0 ismerünk még egy bekarcolt díszítésű darabot, amely motívumaiban is közelít az alsótelekesi példányhoz. Az ásató leírása szerint a fokos egy hamvakat tartalmazó edény mögött feküdt, alatta törött hegyű vaskés volt. A két temető hasonlóságára már korábban felfigyeltünk, anyaguk nagyfokú egyezése mind a kerámiát, mind a fémanyagot tekintve kimutatható.

1

7 Egybecsengésük földrajzi helyzetükből is adódik: mindkét lelőhely az Északi-középhegységben, Alsótelekes a Rudabányai-hegységben, Eger-Nagyeged a Mátrában fekszik, a két temető jelenségeiben és leletanyagában az alföldi csoporttól élesen elkülönülő északkelet-magyarországi kultúrkör részét képezi. Hasonló típusú, de díszítetlen csákányok ismertek a Közép-Kaukázusban fekvő Tli Kr. e. 7-6. századi sírjaiból, ahol akinakesek és lándzsák kíséretében kerültek elő,

1

8 a temető azonban olyan fokosokat is rejtett, melyeket - az alsótelekesi temető 1. sírjának csákányához hasonlóan — hüvelyszerűen kiképzett nyéllyukkal láttak el.

1

9 Tli a Kaukázus későbronzkori és koravaskori időrendjének szempontjából alapvető fontosságú lelőhely: az alsótelekesi temető csákányaihoz hasonló példányok a kaukázusi vaskor II. szakaszának megfelelő Tli Dl periódus1

2 Hasonló jelenséget figyelt meg László Attila a Volovä(-i temetőben (László 1986, 150.) és L. Kruselnicka Sopoton is. Utóbbi temetőben egy kopakolás 26 urnasírt rejtett (Kruselnicka 1979, 78-79.) 1

3 László 1986, 150. 1

4 Patay 1962, III. t. 1. 1

5 Elterjedéséről Id. Párducz 1973, 34., 60. Karte 2.; £ggl978, 112-115, Abb. 5. 1

6 Chorochwski 1985, Abb. 31, 2.; Fodor 2001, 71.. 1. kép 1

7 Bár a sírok közlésére csak 2001-ben került sor, a leletanyagot az ásató. Fodor László szívességéből már korábban megismerhettük, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 1

8 Techov 1980, 93. sír (5. t.), 106. sír (7. t.), 128. sír (8. t.), 139. sír (11. t.), 205. sír (13. t.) 1

9 Techov 1980, 164. sír (12. t.), 216. sír (14. t.), mely a lándzsa mellett akinakészt, vasfokost és bronzcsipeszt is tartalmazott. Utóbbit a Tli I) időszakhoz tartozó síregyüttesként közli Kossack 1983, 144. Abb. 28. is.