Folia archeologica 49-50.
Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszanána-Cseh-tanyán
300 RÉVÉSZ, LÁSZLÓ IRODALOM BÁLINT 1974 Bálint, Cs. A gádorosi honfoglalás kori nyereg. (La selle de 1' époque de la conquête hongroise trouvée a Gádoros) ArchÉrt 101 (1974) 17-44. BÁLINT 1988 Baiini, Cs. Die Archäologie der Steppe. Wien-Köln 1988. BÁLINT 2000 B átint, Cs. Sattel mit Knochenbeschlägen, in: F.uropas Milte um 1000. Kalalog, Hrsg. Wieczorek, A.- Hinz, H-M. Stuttgart 2000. 213-314. DIENES 1964 Dienes, I. Honfoglalás kori tarsolyainkról. Les aumniéres hongroises de l'époque de la conquête. FolArch 16 (1964) 79-112. DIENES 1966 Dienes, I. A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága (Quelques enseignemenLs tires de l'harnachement de Hongrois Conquérants) ArchÉrt 93 (1966) 208-232. DIENES 1972 Dienes, I. A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. FODOR 1985 Fodor, I. Honfoglalás kori temető Sándorfalván (Előzetesjelentés). Landnahmezeitliches Gräberfeld zu Sándorfalva. Vorbericht.) Acta Ant.et Arch Suppl. 5 (Szeged 1985) 17-34. HORVÁTH 2002 Horváth, C. Láncékszerek a honfoglaló hagyatékban. (Kézirat) KOVÁCS 1989 Kovács, L.. Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. FontArchHung Bp. 1989. KŐHEGYI 1980 Kőhegyi, M. Das landnahmezeitliche Gräberfeld von Madaras. Acta ÄrchHung 32 (1980) 205-239. KRISTO 1997 Kristó, GY. A honfoglalók régészeti hagyatékának keltezéséről. (Rendhagyó válasz bírálóimnak) Századok 1.31/1 (1997) 234-275. KÜRTI 1980 Kürti, B. Honfoglalás kori magyar temető Szeged-Algyőn. (Előzetes beszámoló). (Ein ungarisches Gräberfeld aus der Landnahmezeit in Szeged-Algyő. Vorbericht.) MEME 1978—79. (1980) 323-345. LORINCZY 1985 Lőrinczy, G. Szegvár-Szőlőkalja X. századi temetője (Das Gräberfeld von Szegvár-Szőlőkalja aus dem 10. Jh.) CommArchHung 1985. 141-162. MESTERHAZY 1965 Mesterházy, K. Az S végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. (Die Verbreitung des Haarringes mit S-F,nde in Karpatenbecken) DMÉ 47 1962/64 (1965) 95-113. MESTERHAZY 1990 Mesterházy, K. Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben I. (Gegenstände Byzantinischen und Balkanischen Ursprunges in den ungarischen Gräberfeldern des 10-11. Jh., I) FolArch 41 (1990) 87-115. MESTERHAZY 1991 Mesterházy, K. Bizánci és balkáni eredetű tárgyak a 10-11. századi magyar sírleletekben II. (Gegenstände Byzantinischen und Balkanischen Ursprunges in den ungarischen Gräberfeldern des 10-11. Jh., II) FolArch 42 (1991) 145-177. MESTERHAZY 1996Mesterházy, K. Tiszanána-Cseh tanya, in: A honfoglaló magyarság, szerk. Révész L.Wolf M.- M.Nepper I. közreműködésével Fodor I. Bp. 1996. 412-414. PATAKY 1939 Pataky, V. A hevesi honfoglalás köt i magyar sírlelet. FolArch 1-2 (1939) 200-203. REVESZ 1988 Révész, L. Gömbsorcsüngős fülbevalók a Kárpát-medencében. (Ohrgehänge mit Kugelreichenanhänger im Karpatenbecken) HOMÉ 25-26 (1988) 141-159. REVESZ 1996 Révész, L. A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez. Die Gräberfelder von Karos aus der Landnahmezeit. Archologische Angaben zur Geschichte des oberen Theissgebietes im 10. Jahrhundert. Miskolc 1996. RÉVÉSZ 1996a Révész, L. Régészeti adatok Heves megye 10. századi történetéhez. (Archologische Angaben zur Geschichte des Komitates Heves im 10. Jahrhundert) in: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei, szerk. Wolf M.-Révész L. Miskolc 1996. 255-273. REVESZ 1997 Révész, L. Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. (Ein landnahmezeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely) MFMÉ-StudArch III (1997) 169-195. RF'VÉSZ 2001 Révész, L. Aranyszántás Balotán. Gazdag honfoglalás kori női sírok Kiskunhalas környékén. (Goldenes Ackerfeld in Balota. Reiche Frauengräber aus der Landnahmezeit in der Gemarkung von Kiskunhalas) Budapest—Kiskunhalas 2001. SOLYMOSSY 1933 Solymossy, S. A vas babonás ereje. Ethnographia XLIV 3-4 (1933) 97-117. SZABÓ 1963 Szabó, J. Oy. A honfoglalás kori lemezes korongok viselete. (Nosenie plasticatnyh diskov vo vremena zavoevanija vengrami rodiny) FAI f . 1 (1963) 95—117. SZABÓ 1969 Szabó, /. Cy.Heves megye régészeti emlékei II. in: Heves megye műemlékei 1. Bp. 1969. 41-63. SZABÓ 1976 Szabó, J. Oy. Árpád-kori falu és temetője Sarud határában III. A temető leírása és rendellenes temetkezéseinek párhuzamai. (Eine Siedlung und deren Friedhof aus der Ai padenzeit bei Sarud III. Beschreibung des Friedhofes und Untersuchung der aussergewöhn(liehen Beisetzungen.) EMÉ 15 (1976) 1-89. SZABÓ 1978-79 Szabó, J. Oy. Árpád-kori falu és temetője Sarud határában IV. A sírok relatív és abszolút kronológiája, a temető lellege. (Arpadenzeitliche Siedlung und ihr Friedhof in der Gemarkung von Sarud IV. Absolute und relative Chronologie des Friedhofes.) EME 16-17 (1978-79) [1980] 45-136.
