Folia archeologica 49-50.

Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszanána-Cseh-tanyán

HONFOGLALÁS KORI TEMETŐ 269 néző veretek élükön álltak, a lócsontok alatti példányok viszont hátoldalukkal föl­felé találtattak, itt a szíj tehát lapjára fordult. A veretsor darabjai: A bal lábfejen, a szíj érintkező végeinél egyik oldalt egy, a másik oldalon az. előbbi mellett további két (egymás felett 1,5 cm-re talált) pajzs alakú szíjvég (12. kép 6-8). Bronzból öntöttek, díszítésük elnagyoltan megmintázott mitikus állat­alak, melyet kerek és ovális alakú domborulatokból álló szegély keretez. Hajdan egész felületüket aranyozták. Felerősítésük 3-3 szegeccsel történt, egyikük felületét egy, a hosszú használat során letört szegecs pótlásaként felszerelt akla áttöri. H: 2,6 cm, sz: 2 cm. A lábnál ívelődő szíjnak a két oldalán 11-11 db, a közepén pedig egy db kis korongos veret helyezkedett el (5. kép, 12. kép 10-32). Bronzból öntöttek, felületük enyhén domborodó. Közepükön kiemelkedő rozetta, melyet hatkaréjos sáv keretez. A szegély és a karéjok közeiben 4-4 apró rombuszidom. Az aranyozás egész felületükre kiterjedt, de a kiemelkedő részekről jobbára lekopott. Felerősíté­sük 3-3 szegeccsel történt. Két vereten az. előlapon átütött, pótlólag felszerelt sze­gecseket láthatunk. Átm. 2,2-2,4 cm. A veretsor közepén talált kisebb korongos veret két oldalán l-l nagyobb ko­rong alakú veret helyezkedett el (12. kép 5, 9). Bronzból öntöttek, domborúak. A közepükből kimagasodó félgömbös dudor alapjából négy - páros bordával jelölt ­keskeny levél ágazik szét kereszt alakban. Szegélyükön horda fut körbe, melyet a levelek csúcsánál, illetve azok között kis gyűrűk szakítanak meg. Szintén aranyozot­tak voltak, hátoldalukon három szegeccsel. Átm. 2,7 cm. 12. A bal lábfej felett, a lószerszámveretek társaságában vékony bronzlemezből préselt aranyozott rozetta töredéke került elő (11. kép 3). Közepén pontkörrel övezett dudor, aláhajló karimája mentén egymást keresztező hullámvonalak. 1,7 x 1,3 cm­es töredék. 13. A csontváz jobb oldalán, a könyöknél és a csecsemőcsontoknál három fa­széndarabka. 14. A sírgödör Ny-i végénél, a töltelékföldben mintegy 15 cm-rel a váz felett ko­vakő (II. kép 86). Az utóbbi két lelet nem biztos, hogy a sír mellékletei közé tar­tozott, a temetés során bedobott földdel is bekerülhettek a dombon lévő bronzko­ri gödrök anyagaként. 3. sír. 50—54 éves férfi sírja, koponyáját a cigányok orvosságnak összetörték, csontjait kidobálták. Érintetlenül csak a lábak felett lévő, a sírra keresztben álló, balra néző lókoponyát és az alatta talált lóvégtagcsontokát hagyták (3,5 éves mén csontjai). A váz után való bevájás alapján tájolása a koponyánál mintegy 25°-kal tért el dél felé a megszokott Ny-K-i tájolástól. Mellékleteiből semmi nem került meg. A találók csak egy, a törzs tájékán fekvő zöldrozsdás láncra emlékeztek, valamint a ki­emelt és a gyerekek által széttördelt lovasfelszerelési tárgyakra (kengyel, zabla). Kellett azonban még más leletnek is lennie a sírban, hiszen a bekerült alkarcsont, illetve lábszár- és szárkapocscsont alsó vége zöld patinás. Ezeket talán a ruházatra varrt vékony ezüstpántok festhették meg. 4. sír. Sm: 55 cm, T: Ny-K, a koponyánál 52°-kal tér el északi irányba. 3-4 éves gyermek 90 cm hosszú háton fekvő, nyújtott helyzetű váza (6. kép 2). Koponyája előre billent, arckoponyája a jobb vállcsúcs felé néz. A bal alkar enyhén benyúlik a medencébe. Jobb lábszárcsontjai kissé felhúzva. A jobb oldali mellkas a gerinc­oszlop egy részével együtt bolygatott volt. Mellékletek: 1. A leletmentés megkezdése előtt a bánya partfalának nyesése so­rán a sír nyugati végéből agyagedény bukott ki (14. kép 5). A munkások megfigye­lése szerint az edény a koponya mögött, rézsútosan dőlt helyzetben állt eredetileg. Kézikorongon, homokkal soványított agyagból készült, barnásfekete színű, korom­foltokkal. Zömök, kissé szabálytalan testű. Fenekén finom vászon lenyomata látha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom